Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890
A jaáki román bazilika
29 melyhez a czopfos szószéket illesztették, s ezúttal a pillért magát a szószékbe vezető feljárat kedvéért kivájták, az eredeti pillércsomó részleteire reá találtak. E pillér, mint megjegyzik, az imént jelzett helytelen kivágás által annyira meggyöngült, hogy a főhajó déli faltömegeinek súlya alatt már régebben repedést kapván, több czentimeternyire befelé hajolt. Hasonlóképen kibontották a vakolat alól a zenekarzat aljában, a déli falban femnaradt pillér és arkádívrészletet, mely utóbbinak fenmaradt hajlása a déli mellékhajónak az éjszakival egészen egyformán tervezett idomát bizonyítja. Nem kevés türelemmel kaparták le a vakolatot és évszázados mészrétegeket az árkádok egyes pontjain a faragott kövekről, konstatálva a templom második polychrom-festését. A főapsis belső falán falképet keresve és sejtve az ablakok alatt, az eredeti első falfestésnek nemcsak nyomaira, de az ősrégi oltárképre is reá akadtunk. Az apátság védszentjét (Abbatia S. Georgii de Jaák), Szent György vitézt lóháton ábrázolja a kép, a sárkánynyal küzdve. Kár, hogy csak elmosódott színeiben maradt fenn a többszörös mészréteg alatt, honnét a kutatóknak sikerült kikapargatniok. A falkép mellett balra, szintén a falra festve, megtalálták a templom egyik eredeti consecrationalis keresztjét, melynek a köridomra fonódó karjai a XIII. századi festő ecsetét első pillanatra elárulják. A templom külsején és belsejében a négyszögköveken fölkeresvén a kőmives jegyeket, közöttük találtak kettőt, melyek a zsámbéki prépostsági templomon is előfordulnak. Ez oly mütörténeti adat, mely hazánk e két kimagasló középkori müépítményén ugyanazon kezek munkáját igazolja. Tekintve azon körülményt, hogy a jaáki apátsági templom kora nemcsak építészeti styljéből, ele Omode püspök ismételten említett oklevelének adatából is datálva van : most e kőfaragó jegyek azonos-