Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1887-1888

DALLOS József: Babylon és Ninive hajdan és most

4° pótlására a nagyszerű Khorsabadot építette s nevéről Dur-Saryukinnak nevezte. Utóda Sankherib (704— 681) Ninivét ismét fölépíté s azt Ázsia királynéjává tette, mely ragyogott, mint a nap. Ennek második utóda Assurbanipal (667 — 647), (kit a görögök harczias Sardanapalnak neveznek, a tudós Oppert pedig IV. Sardanapalnak nevez), folyton harczban állt a fölkelt népekkel, s bár mindenütt győzött, még sem lehetett kétség a fölött, hogy a II. assyr birodalom fénykora már letűnt. Assurbanipal az irodalomra és művészetre nézve jelentékeny férfiú volt ; az assyr művészet legszebb alkotásai az ö korából származnak; cserép táblákból álló könyvtárt alapított a közönség használatára. A táblák mindegyike mindkét oldalon tele irva, egy-egy könyvlevélül tekinthető ; ezek számozva vannak s ekként lehetővé vált azoknak teljes könyvekké összeállítása. Layard e könyvtárt a ninivei királyi palota romjai között megtalálta s közel 20,000 ily táblát vitt a Britisch-Museumba. Az egyik táblán többek között ezek olvashatók: . . . „Én (Assurbanipal) táblácskákra irtam, azokat lepecsételtem, rendeztem alattvalóim oktatására — palotámban fölállítottam." Assurbanipal könyvtárának könyvei között különösen számosak azok, melyek a számtanra és csillagászatra vonatkoznak ; de ezeken kivül meg olyanokat is tartalmaz, melyek a természetrajzra vonatkoznak, továbbá a birodalom egy krónikáját, mythologiai, földrajzi és statisztikai följegyzéseket, dicsénekeket s ezek magyarázatait, törvény- és jogszabály töredékeket és sok mást, a miből meggyőződhetünk, hogy a szellemi erők a hódítók biro dalmában nem hevertek parlagon. Assurbanipal utóda III. Assuredilili (647 — 625) Babylont újra egyesíté Ninivevel ; de az által, hogy uralkodásának utolsó éveiben a chald Nábopalassarnak adta át a testvérváros kormányzatát, ő maga adta a fegyvert azon férfiú kezébe, ki nemsokára Babylont megboszulta s Assurt elpusztította. Ugyanekkor Fraortes