Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

BURÁNY Gergely: A római építészet befolyása a keresztény templomépítészetre

25 4 likák keresztény községeknek átadattak, sőt később nagyszabású templomokat építettek ezek terve szerint. Keresztény isteni tiszteletet tehát már Nagy Constantin előtt nem csupán basilikaszerü épületekben, hanem valóságos basilikákban is lehetett tartani. Ha már most elfogadjuk azt> hogy sem szükséges, sem lehetséges nem volt a basil'ka forensisek usurpálása, ez által nincs ugyan kizárva azok befolyásának lehetősége az új egyházak célszerűbb átalakítására, hanem mi ugyanazon alakot és berendezést más helyiségekben véljük feltalálni és pedig azokban, melyek már előbb is rendszeresen használtattak a keresztény községek által. Ennél fogva azt hiszszük, hogy közel állunk a valóhoz, ha a keresztény templomok eredetét, első motívumát az említett termek és házi basilikákban keressük, a melyeknek tökélyesitése azután a keresztény cultussal párhuzamosan haladt. Tehát így is pogány forma vándorolt át a keresztény használatba. Itt azonban természetesen nem állapodtak meg, hanem ez a minta csak alapul szolgált, melyhez nemsokára az önállóbb minták egész sora járult. A harmadik század folyamában a ke-esztény cultus meglehetősen szabályoztatott. Most már voltak bizonyos szertartások, melyektől a község egy része, mint a vezeklők és a még meg nem kereszteltek ki voltak zárva. A papság is kezdett kiválni a laicusok közül s ezen időtájban jött szokásba a püspökök számára külön emelvényeket állítani a templomokban. Ennek megfelelően tettek változtatásokat az antik mintán már a legrégibb basilikákban. Ilyen tervezetnek volt mintaképe Romában a még Constantin idejéből származott Szt-Péter basilikája, mely azonban a ió-ik században a mostani világhirü székesegyháznak adott helyet. Berendezését csak a későbbi adatokból ismerjük. Ezek szerint a nyugot felé nyiló kapun jutott az ember az oszlopos folyosóktól körülvett tágas előudvarféle helyiségbe (a római átrium), melynek