Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

BURÁNY Gergely: A római építészet befolyása a keresztény templomépítészetre

24 átadása, melyek különben, mint említettük, más célokra szükségesek voltak, alkalmilag megtörtént is, ez csak kivételesen és nagyon szórványosan fordulhatott elő, mert a kereszténységnek minden kétségen kivül volt arra gondja, hogy a pogány istenek képeit megsemmisítse, céljait pedig a pogányokétól mindenkor külön szem előtt tartsa. Ide járul azon körülmény, hogy Nagy Constantin és utódai is több basilikát építettek, melyek eredeti rendeltetésöknek részben egész a középkorig meghagyattak. A keresztény basilikák származása tehát más és pedig közvetett úton keresendő. Az istentiszteleti összejövetelek egész a harmadik századig, ha folyton ritkábban is, magán házakban tartattak. A helyiségeket illetőleg, melyeket e célra használtak, kétféle szempont volt irányadó, hogy t. i. a gyülekezet befogadására elég nagy legyen, másodszor a nyilvánosság szeme elől félre essék. A keleti házakban ez a helyiség rendesen a felső emeletekben volt. Azo iban másképen volt a római épületben, a mely rendesen csak egy emeletes, és azért nagyobb kiterjedésű szokott lenni. Itt a római házban csak kétféle olyan helyiség volt, melyek e célra alkalmasaknak látszottak. Az elsők valának azon nagy termek (oeci), melyek társas összejövetelre és különös alkalmakkor vendégeskedésre használtattak. Ezek fekvése az oszlopos csarnokokkal körülvett szabad tér vagy udvar (peristylium) mögött biztosította az egybegyűlteket legalább a váratlan meglepetéstől. Vitruvius az ily termeknek többféle faját említi és ezek közt leirja az aegyptomi oecust is s határozottan kiemeli ennek hasonlatosságát a basilikák tervezetével. Továbbá voltak valóságos házi vagy magán basilikák is, melyek nem ritkán az előkelő rómaiak palotáival szoktak összeköttetni. Valamint tehát az előbb említett termek, úgy ezen házi basilikák is berendeztettek alkalmilag istentiszteleti szolgálatra ; utóbb azután az ily házi basi-