Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884
BURÁNY Gergely: A római építészet befolyása a keresztény templomépítészetre
23 ' forumokkal való közeli rokonságra vall. Első sorban kereskedelmi összejövetelre volt szánva, de ezen fő cél mellett a biróságok gyűlésező helyéül is szolgált. Nem volt tehát egyébb ezen épület, mint összevont forum, ugyanoly közlekedésnek átadva, mint a minőnek a szabad ég alatt álló forum. Vitruvius a basilikák tervezetét a következőkép irja le: Az egész épület alapjában oszlopokkal kerített hossznégyszög, mely mind a négy oldalról folyosóval és befoglaló fallal volt körülvéve. Kiterjedését illetőleg szélessége rendesen fele volt hosszának, de ennek harmad részénél sohasem keskenyebb. Belül a folyosó az egész térségnek harmadát foglalja el. A földszinti oszlopokon vízszintes gerendázat húzódik, mely ugyancsak a földszinti mellék csarnokok padozatát képezi. Ezen nyugszik egy magas mellvédfal, mely a felső folyosót a középtérségtől elkülöníti. Mindenesetre a legalkalmasabb épület volt ez nagy embertömegek befogadására és a legkielégítőbb azon célokra, a melyekre az összegyűlt. Ebből most már sokan azt következtetik, hogy a keresztények ilyen basilikákat elfoglaltak, hogy azokat istentiszteleti célokra felhasználják. Mi azonban éppen ezen felfogást kifogásoljuk nemcsak azért, mert tudományosan egészen tarthatatlan, hanem mert ennek dacára mai napig is a legszélesebb körben uralkodó. Ezen nézet az ókeresztény építészek önálló érdemét vonja kétségbe. Az első tévedés, melyet az ókeresztény templom származtatásánál elkövetnek, arra van alapítva, hogy a még fennálló vásári és törvényszéki csarnokok hiányossága miatt a basilika megtekintéséből szokták kiegészíteni, minél fogva azután egész sor oly alkatrész került elő melyek ahhoz tüzetes vizsgálat szerint sohasem tartoztak. A mi azután a basilika forensis-eknek istentiszf > teleti célokra való átadását illeti, a felhozott érvek legV alább is kétes értékűek. De feltéve, hogy ily épületek
