Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

LIPP Vilmos: Keszthely és vidéke múltjából

13 templom többi berendezése a mult századból való, bárok stylü. Eme templomnak, és a hozzá épített zárdának, ma prémontrei társháznak, melynek ez idő szerinti főnöke én vagyok, megvan a maga nem épen érdektelen története, és igy nem kerülhetem el, hogy pro domo ne beszéljek. A zárdát a hozzátartozott templommal együtt Laczfi Apor István erdélyi vajda és Magyarország nádora alapította és építtette a franciskánus rend számára, átadván azt készen a nevezett rendnek 1386 ban. Valószinü, hogy a zárda helyén régebben már a templáriusok és ezek után a johanniták háza állott, sőt az sincs kizárva, hogy a mai keresztfolyosó és a prémontreiek sekrestyéje még eme régibb rendházak részeit képezték. Hogy az emiitett két egyházi lovagrendnek volt lakháza, commendája Keszthelyen, hol a vörös barátok emléke a nép szájában most is él, azt régi okmányok bizonyítják ; az emiitett keresztfolyosó stylja, széles nyomott csúcsiveivel egészen elüt a templom styljától, de méginkább a prémontreiek sekrestyéje, mely egészen kápolna alakú, és a melynek keresztboltozati zárkövén egy félreismerhetlen román stylü Agnus Dei dombormű diszeleg. A keresztes vitézek keszthelyi lakására utal a szomszédos BalatonKeresztúr falu neve is. A zárda és templom épitőmesterétől adatunk nincsen, de az épületek stylja szerzetesre vall. Különben köztudomású dolog, hogy a franciskánusok között még a mult században is találkoztak építészek és festészek. Az alapító azonosságát azonban többféle adat kétségen kívül helyezi. A legfontosabb adatokat a rendi levéltár szolszolgáltatja Pozsonyban ; — van azonban az alapitónak két emléke a templomban magában is. Az első és legfontosabb a szentélyben fekvő kryptaköve vörös márványból eme felirattal : Hic est sepültura magnifici domini Stephani svajwodae et Palatini regni Hungáriáé Obiit 1416. A gót betűs felirat még valahogy ma is olvasható, a kő középlapján létező domborművű czimer