Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

LIPP Vilmos: Keszthely és vidéke múltjából

azonban a sisakon ülő nagy sárkányon kívül most már > alig ismerhető föl. De ugyanezt a sárkányos sisakot láthatjuk a régi kapuzat fölött is, az alatta létező czimer szintén a fölismerhetetlenségig van összerongálva. Ugyanilyen kryptakő, ugyanevvel a fölirattal van állítólag az illaki templomban is a Duna mellett, mely tudvalevőleg az Újlakiak és Capisztrán János temetkezési helye. Minthogy azonban ezt a kettős példányt magam nem láttam, tehát létezését illetőleg sem vállalhatok kezességet. Valljon mit rejthet, voltaképen mit födhet ez a kryptakő, ez már 1858-ban, a mikor keszthelyi tanár voltam, fúrta a fejemet. Föl is használtam a kedvező alkalmat, a mikor ugyanazon évben valamit reparáltak a templomban, és az uradalmi igazgatóságtól nyert engedély folytán, fölemeltettem a követ. Ez volt az első archaeologiai csalódásom, a melyet azóta számtalan más követett. A kő alatt legnagyobb ámulatomra egy piczi, alig meternyi hosszúságú, félmeter széles és félmeter mély vörösmárvány lapból összeállított üres rekesz volt. Kivetettem a rekeszt is. Alatta, épen kellő középen, egy jókora nagy koponya hevert, de a test többi részének semmi nyomát sem találhattam, bár több ásónyomnyira átkutattam a földet. A rekeszt ismét összeállíttattam, ugy a mint volt, a koponyát beletettem, de melléje egy bepecsételt üvegben jegyzőkönyvet is, a koponya lelhelyéről, melyet a jelenvoltak mind aláirtak, a követ pedig ismét eredeti helyére visszatetettem. Az idén, könyvtárunkban keresvén valamit, kezembe akadt egy szegletben eldugva heverő poros kézirat, ebben mint legértékesebb tárgyat, egy füzetet fedeztem fel, melyet egy névtelen barát irt össze a keszthelyi konvent történetéről, és a mely a ház alapításától kezdve egész addig az időig, a mikor a zárda a prémontreiek kezére került, sok érdekes adatot tartalmaz. Ezt a füzetet, bár névtelenül van szerkesztve, egyszerű, nem ritkán naiv, kronikaszerü feljegyzései teszik becsessé és hitelessé. Ebből olvastam azt is, hogy 1731-ben, aug. 30-án