Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

LIPP Vilmos: Keszthely és vidéke múltjából

* fejlődik ki És ezen nincs is mit csodálkozni. A középkor élete szorosan egybeforrott a katholikus egyházzal, a művelődés az egyházbői indult ki, következéskép a művészet is legnagyobb, leghálásb feladatául az Isten házát, a templomot tekintette. Europa nyugati tartományaiban, valamint Olaszországban is a román és gót stylü műemlékek nem olyan ritkák mint Magyarországban, de ebből még koránsem következik, mintha hazánkban aránylag kevesebb volt volna, mint a külföldön. Csakhogy a külföld háborúiban kereszténynyel mindig keresztény állott szemközt, ki a templomokat, még ha ellenség volt is, nem igen bántotta, míg hazánkban a román építészet virágjait a tatárjárás dúlta föl, 3 gót stylü templomok legszebbjeit pedig a török rombolta szét. Mily gazdag volt épen a Balaton melléke az Árpádok alatt román stylü templomokban, azt a Tihanytól egész Badacsony aljáig szakadatlan lánczolatban húzódó és az útról jobbra is, balra is az égnek meredező ^ román stylú, közben nagyszerű templomromok fényesen igazolják. A föld népe, az akkori jobbágyság, ily költséges templomok építésére nem vállalkozhatott, ezt csakis azok a gazdag főurak tehették, kik e gyönyörű vidéket lakták. Román stylü műemléket a keszthelyi vidéken is találunk, ez az egregyi templomocska sudár még meglehetős épségü tornya. Szerkezete határozottan a XII. század második felére vall. A román stylü műemlékek innen éjszaknak egész Vasmegye szivébe hatolnak. Zalában van még a türjei templom, Vasban a pápóczi, pórdömölki, csempeszi és végre a hírneves jaáki templom. A vasvári, szintén XII. századbeli káptalantemplom egyetlen maradványa, egy román stylü oszlopfő, a vasmegyei régiségtárban őriztetik. Az árpádházbeli királyok magvaszakadása jelezi kö{ rülbelül a román styl megszűnését is hazánkban, mely- nek még fönmaradt emlékei, nem is az elegyítetlen tiszta,