Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880
BUBICS Ede: A kőszegi „Ó ház"
— 71 — rülkerités által biztosított helyiségek értendők. Ezen „alx te haus" közvetlen szomszédságában elhúzódó, viz által kimosott fahordó útban talált 3gy kőszegi öreg-asszony száraz faszedés alkalmával egy barbar módon utánzott Philippeust (ezüst) mely érem az araviskok vagy bojok által kerülhetett ide, s még a rómaiak ide jötte előtt, kik e tartomány meghóditása alkalmával természetesen saját pénzöket hozták a forgalomba, mi Augusztus uralkodása alatt 34—34 K. u. történt. Ezen érem szerencsés véletlen által a piaczi sárba dobástól ^megmenekülve, jelenleg Lehner úrban tiszteli mentőjét. A kelták itteni letelepedését bizonyítják továbbá nyelvészeti tekintetből a mai napig fennmaradt helynevek p. o. Leuca bizonyos utnosszuság melynek végin nyugodni, etetni szoktak; Apfalterberg Liebing mellett, hegy, melyen az istenek tiszteletére vadalmafa virágokat dobáltak a szent tűzbe. Lebenbrun, Lebersbach kelta Lever, levir szóból származik, mely sirhalmot jelent különösen, általában Lcebergnek mondja a köznép mindazon halmokat, melyeket őseik sirok befedésére, vagy isteneik dicsőítésére annyi fáradsággal s kitartással építettek. Ide számítom ^ a zalamegyei Lövőt is, melynek nevét a legrégiebb lakók megyénkben a németek, még néhány tized előtt is Lüvir, levirnek mondták, mely nevét Zala-Lövő azon sirhalmoktól nyerhette, melyek nagy számban az országút mellett léteznek. Hogy a később ide telepedett magyarok Lövirből Lövőt csináltak az egyéb nyelveknél is megszokott történni. Lékán túlmenve Kirchschlag szomszédságában találunk egy magas hegy tetején Hollentann nevü helységet, mely helység nevét csakis onnét lehet származtatni. hogy a kelta germánok idejében az ottani fenyves Holla, vagy Hulda istennőnek, — Wodan után főszemély •— szentélyét rejtegette, mi miatt azon fenyves hegy Hollentannak neveztetett. Tacitus ezen áldozó helyekről G-erm. IX. azt mondja : „deorumque nominibus apellant secretum illud, quod sola reverentia vident " — Ezen idézet nyíltan mondja, hogy e helyek a bálványok neveit viselték, s hogy különös hódolattal tekintenek e szent < helyekre, továbbá Hist, IV. mondja „hinc veteránorum cohortium signa, inde depromtae silvis lucisque ferarum imagines, ut cuique genti inire prelium mos est ; s Germ. VII. „effigiesque et signa quaedam detractae lucis in