Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

BUBICS Ede: A kőszegi „Ó ház"

72 praelium ferunt" minek értelme nem más, minthogy e titokteljes helyeken tartották az egyes nemzedékek állati r j elvényeit, a tábori jeleket, s innét hozták el azokat, hogy a csatába menő harczosok előtt vihessék. Ne csodáljuk, ha az akkori fogalmaknak egész odaadással hódoló kelta germánok azon helyeket, hol bálványaikat imádták, hol a papok az állati áldozatokat bemutatták, hol nemzeti ereklyéiket az istenek o talmára bízták, oly védett állapotba helyezték, hogy ritka halandónak szolgált a szerencse, azok belsejében büntetlenül bejuthatni. A nemzeti érzület, s a hit buzgósága alkották azon hajdankori müveket, melyek kutatását az anthropo'ogia szükségessé teszi. Midőn a rómaiak e tartományt elfoglalták, és az itt maradt ős lakok a római műveltség befolyásának továbbra ellen nem állhattak, több mint valószinü: hogy az ősi vadonság elszigetelt magas fészkében lakó Wodant mellékleteivel együtt ott felejtették, mit azonban a felette gyakorlati észjárással biró római provinciális kormányzók igen is hasznukra fordítottak, amennyiben itt egy „specu!um"-ot azaz telegraph állomást állítottak fel, mely Savariával, Semproniummal,Pisoniummal tudatta az akkori szokásos jelek által a közlendőket. Igen hihető, hogy e speculum olyan vastag falazattal biró erős torony volt, minők Erdélyben némely egyes hegytetőkön, csonkítva bár, a római korból ma is láthatók. Ilyen vastag torony lehetett az „altehaus", midőn Zsólt vezér hadaival e vidéken járt, kiről Anonymus az meséli, hogy „ad pontem Guncil Castrum construere." mit néhány pedig jeles magyar történész oda magyarázott hogy Zsolt azért építtette a felső várt, hogy az ország határszélét innét védelmezhesse. Téves magyarázat, hiszen az ó házba a toronyba alig fért annyi ember, mennyi e tornyot védelmezhette volna. Hihető, hogy királyaink a római tornyot utóbb is csak figyelő várdának tekintették, s a szerint használták is.