Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880
DALLOS József: Adalékok az ó-héber dalköltészethez
alatt pedig aem érthetünk egyebet, mint egy meghatározott dallamsorozatban a nyolczadikat, s nem talán a mai zenészeti fogalmak szerint a nyolczadot (Octave.) Előfordul azonkivül ezen felirat JWT^J? 62. 77. Zsolt, vagy rövidítve pniT*? = Jeduthun 3 2 szerint a 39. Zsoltárban; azaz egy Jeduthun, a templom első idejében élt hírneves zenemester által készített és sokszor használt dallam megjelelésére. 3 3 b) Ide tartozik: nitt ; ugy pontozva, mint a 76. Zsolt, és I. Chron. 15, 20-ben, jelentménye „a szüzek szerint," a görög .-raovóVíx 3 4 volna ; minthogy azonban e műkifejezés nem egyéb nitt bp rövidített alakjánál, miként ez a 9. Zsoltárban áll, azért az elsőnek tulajdonképeni értelmét ez utóbbiból kell kitalálnunk. jS'p nitt bj?-nek, a 9. Zsolt, szerint pontozva, nincs semmi értelme; összevonatván a két első szó, mint ignn sok kéziratban tényleg előfordul, származik nitt*?? mely n^Plbü mintájára alakítva és D^ttlbp-mal váltakozva „ifjú" vagy inkább „ifjú erő" jelentéssel bír, s igy az egész kifejezés szó szerint „Ifjú erővel bír a fiu u-val visszaadva nem egyéb egy régi népdaltól elszakított kezdősornál, mi által nem ritkán a dallam minőségét szokás jelelni. c) Hasonló röviditési eset fordul elő 45. Zsolt. 69. versében, a hol a rövíditett D^t<f áll, s a mely a 80. Zs-bannHJ7 üWV a 60.Zs-ban pedig nr$ JtW alakokkal váltakozik. Ezen, első tekintetre homályos ugyan, de egészben mégsem érthetetlen szavak valódi jelentőségének felderítése czéljából e kifejezéseket teljesen kiegészítve kell vizsgálnunk, s akkor nHj? DWWJ3 megtelel e jelentménynek : „mint iiliom, (t. i. tiszta) olyan a kinyilatkoztatás", tehát körülbelül annak, a mi a 19. Zs. 32 ez esetben ^3^-lal egyjelentésü. 33 A LXX az idézett zsoltárban (39.) T« 'l&dovv-1 tesz, s ezzel nyilván, bár alaptalanul, a zsoltár költőjét vagy énekesét akarja jelezni; a 62- és 87. zsoltárban azonban már a 'vxip "lötGov'v-i használja. 34 V. ö. G. 0. Müller „Gesch. der grieeh. Lit. I. 351. 1.
