Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasmegyében

— 24 — Mogentiana helyén, Keszthely mellett, és azóta a keszthe­lyi grófi kastély kapuszinjében áll. Yalószinüleg a rómaik balatoni fördőjét diszitette valamikor. Bár meglátszik rajta, hogy sokáig mosta a viz, a kivitel mégis ügyes képfara­gás nyomait mutatja. A kemény mészkőlap, melyen e dombormű látszik, 90 cm. magas, 60 cm., széles ós 20 cm. vastag. Előbbiekben többször használtam ezen szót: képfara­gás. Ha ódonszerünek tetszik is, én mégis ugy vagyok meggyőződve, hogy azon művészet kifejezésére, mely a szabad testi szépséget szervetlen anyagban köti le, jobb magyar szavunk nincsen és hogy a szobrászat voltaképen csakis a képfaragás bizonyos faját jelenti. Mellettem szól a régi magyar nyelvszokás, és kérdem, lehetne-e azon parancsolatot: „Faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad" — egy más kifejezéssel helyettesíteni ugy, hogy az erőteljességéből ne veszítsen ? Legyen szabad nekem, befejezésül a képfaragásról egyetmást elmondani. A képfaragás a kézműiparon kezdi működését és a művészeten, az állatalakok és az emberi szépség előállítá­sán végzi. Valamint súlyos, tartós anyagot használ, hogy az élő lények mulandó szépségét megkösse, ép ugy ennek megfelelőleg az idomok szilárdsága, befejezettsége, töké­letesen kifejlett testisége tulajdonképeni birodalma, min­den más idomot csak nagy nehezen, vagy épen nem képezhet. Oly testi idomokat, melyek pl. vonalosak, szálsze­rüek, mint a haj, sörény, szakáll, tollazat, csak mint az egészhez tartozó részt fogja íel, vagy néha egészen is elmellőzi. Mert csakis az összhangzatos szépet tudja szé­pen visszaadni, ós ez az ereje, de egyszersmind korlátja is. A mi nem az alak által magában véve szép, hanem a látszat, a világosság által nyeri szép jelentőségét, az nem vonható működési körébe. így a szép növényzet, a meny­nyiben szinváltozatossága által hat, nem a képfaragás, hanem a festészet körébe tartozik. A plastikai műnek feladata a szépséget tartósan le­kötni. Ez határozza meg a felhasználandó anyag minősé­gét is. Gyorsan szétbomló, vagy önmagától állományát megváltoztató anyag tehát csakis előmunkálatokra alkal­mazható. Agyag, gypsz, viasz, csont, fa, érez és kő rend­szerint azon anyagok, melyeket a képfaragó szokott

Next

/
Thumbnails
Contents