Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasmegyében

- 25 használni, és pedig az első hármat mintázásra, az utóbbi ötöt tartós műdarabok előállítására. A csont élettelen és csak kisebb művekre alkalmas, nagyobb műveknél össze kell rakni, és igen gyorsan mállik szét; — a fának tartóssága szintén nem nagy, mert kivált nedvesség ellen kell folyton óvni, különben hamar korhad, hanem kimondhatlan lágyságot és bensőséget lehet általa kifejezni, kivált ha az ennél szükséges színezés is megüti a mértéket ; az érezek könnyen idomíthatok az öntés által, kivált a legmerészebb állások képzésére rendkívül alkalmasak ; de a képfaragás legszebb és legháladatosabb anyaga min dig a márvány és pedig a fehér márvány volt -s, marad is, — habár, mint az épitészeti képfaragásnál, más keményebb vagy lágyabb kőfajok szintén sikeresen alkalmazhatók. Minden anyag sajátszerű kezelési módot igényel, mely mindig az anyag alaptörvényeitől van függővé téve, és az öntudatos művész ezeket soha sem fogja szem elől téveszteni. Vegyük csak a suly törvényét. Minden a súlypontjából kimozdított kőkép (domborművet kivéve) ter mészetellenesnek fog feltüni; természetszerűleg el kellene dűlnie. A mesterkéltség tulteszi magát ezen, és a föstészettel versenyez, az igazi művészet soha. Itt csak a kiképzett technika nyújt módot arra, hogy az anyag törvényei látszólag leküzdessenek és hogy a merev, nehéz anyag mozgást és életet mutasson. A képfaragás az idom által hat. A szin itt csak mellékes dolog. A szellemit az idomok által adja vissza, mert a kő vagy érczábrázat nem mutathat oly kifejezést, mint a milyent a fénylő szem képes adni, a melyet a festészet oly mesterileg tud utánképezni. A képfaragás ugy segít magán, hogy az egész testet megszólaltatja és ezáltal arra van utalva, hogy önmagában kerekded, bevégzett legyen Csak azon képző művész, ki alakjainak oly kifejezési tud adni, mely azok egész valóján elömlik, bír valódi plastikai stíllel. Es evvel nem a nyugalom kifejezéséi értjük egyedül. A legmagasabb fokú szenvedélyt, figyelmet vagy fájdalmat is lehet kifejezni, csakhogy ezen érzetek szellemi kinyomatát az egész alaknak kell mutatnia. Egy-egy csoportban több személy ellentétes érzeteket mutathat, vagy egymásra vonatkozhatik, anélkül, hogy ezalatt a plastika jellege szenvedjen. Csak midőn egy alak szellemi tartalma