Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880
REZSŐFY Görgy: A római uralom Pannoniában
— 73 0. 0. SAVAK. P. P. S. Oolonia Claudia Savaria Pannoniae Provinciáé Superioris. Claudia Savaria Colonia, FelsőPannoniában olvassuk a vasmegyei régiségcár több emlékkővén.* Savaria (Szombathely) Claudius cs;isr<ár alatt (41—64 Kr. u.) kezdett nagyobb jelentőséggel birni. A hóditás első éveiben csak Statio (megállapodási hely) volt, mint olvassuk a NEMESI feliratos kövön, hol Heliodorus fogadalmat tesz Nemesisnek; néhány évtizedre a hóditás után azonban már gyarmattá lesz, mely évben lőn azzá, még eddig meghatároznunk nem lehetett. Pannónia meghódítását Augustus kezdte meg és befejezte Vibius vezére, midőn a Bató alatt fegyvert ragadott pannon népeket véres küzdelmek után (Kr. u. 8) leverte. A rómaiak mint az ókor hadtudományilag legkiképzettebb népe, felismervén a Dunának, mint védvonalnak fontosságát, ezt teszik óriási birodalmuk éjszaki határává. A kis magyar síkság délnyugati határánál, hol az Alpok keleti ágai képezik a végső pontokat, szemelik ki Savariát középpontul az újonnan szerzett tartománynak, honnan sugarakként ágaznak ki a hadi utak, egész a Dunáig, melynek partjain ismét nagyobb számú vár ós gyarmat keletkezik. Az Adriai tengertől éjszakra ós keletre eső tartományok közös néven illyr tartományoknak neveztettek, ezek egy részét képezte Pannónia. Pannónia határai Claudius császár alatt határoztattak meg szabatosabban ós pontosabban. Nyugati határai voltak: a Nori alpok keleti nyujtványaia Möns Cetius. (Wienerwald és Kahlenberg.) és Caravanca, le délnek egész a Száván tul húzódó Bebios hegyekig (Dinári havasok,) a Möns Cetius. Strabona! Ketios mintegy * L. Vasm. rég. egyl. én jel. II és köv. évfolyam.