Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasmegyében

az illem követelményét, mely a ruházatban rejlik, jól ismerték. Hisz Odysseus avval fenyegeti a gyáva szájhőst Thersitest, hogy ha még egyszer lázítja a népet, ő a nyilvános népgyűlésben lerántja róla ruháit és ugy botozza ki a táborból. A mi már akkor illemes volt, az bizonyára még inkább volt érvényben a helien művészet fénykorában. A valódi ok, mórt képezték a hősöket meztelenül, azon vallásos érzületben keresendő, hogy a művészet a hősöket, kikér a görög nép félistenekként tisztelt, már ezen alakítás által is megakarta különböztetni a valódi, hétköznapi emberektől. A művészek a hősöket mint olyanokat fogták fe', kik egész éltükön át folyton harczoltak a férfitökély és vitézség babérjáért és azért mint a szintén meztelenül képezett olympiai versenyküzdők mintaképeit tüntették fel. Hogy a művészet az emberi test szépségének fölismerése által sokat, úgyszólván mindent nyert, azt hoszszasan bizonyítgatni fölösleges volna. S igy épen nem csodálandó hogy az igy nyert tökélyt átvitte a görög saját isteneire is. Hisz a görög istenek voltaképen emberileg érző és az embertől saját képe után teremtett lények. Örömük és fájdalmok tisztán emberi. Szeretnek és gyűlölnek, kívánnak és félnek, örömüket ének, táncz és lakomában lelik, épugy mint a halandók, kik azért isteneik ünnepeit emberi örömünnepekké, ének és zene, színmű és gymnastika által élveket nyújtó cultussá tették. Elvvé vált, hogy az istenkép is agaima, az istennek öröme, legyen. A görög tehát, ki legnagyobb örömét az emberi testnek a gymnastika által a legmagasabb tökélyre fejlődött szépségén lelte, a görög, ki az emberi alakban az istenség legfőbb érzéki kinyilvánítását tisztelte, kívánhatott e a művésztől egyebet, mint azt, hogy istenei alakját a testileg legtökéletesebb emberhez a lehetőségig leghasonlóbbá tegye ? Es megfelelhetett-e a görög művész ezen feladatnak, hacsak azon képzeteket, melyek a népben a már a költők által szellemileg egyénesített istenekről éltek,megfelelő nagyszerű alakítás által nem testesíti meg ? Es épen azért az istenképek, melyeket a plastikai művészet igy teremtett, mintegy magasabb lényekké, az emberi alak eszményképeivé lettek Valamint az emberi alak képzését egész meztelenségben a művészet csak ott találta alkalmazhatónak, hol, mint a gymnastikai győzőknél vagy athletálmál az élet