Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

BUBICS Ede: A római postaügy belszervezete

— 40 — talán azt mondják : No ugyan szép kocsik lehettek azok a rhedák és carucák, készítve ezelőtt tizenhétszáz évvel! Köviden válaszoljuk : igaz, nem voltak mai ízlésünk szerint építve, nem is a hires bécsi kocsigyártó Marius építette azokat, de az akkori finnyás ízlésnek tökéletesen megfeleltek. A carucák, rhedák a gazdagok számára, arany és ezüstből készült díszitményekkel voltak belül kirakva. Lampridius a római senatorokat ezüstözött rhedákban és carucákban látta az ünnepélyeknél megjelenni. Az ily járművek minden lehető kényelmet nyújtottak a bennülőknek, voltak olyan kocsik is divatban, melyekben a római nagy ur egész kényelemmel olvasott, irt, vagy írnokának dictált. Claudius császárnak olyan kocsija volt, melyben megerősített táblácskákon koczkát játszott. Egykorú írók említenek olyan rhedákat melyek belsejét éjjelre átidomították. Capitolinus Pertinax császár életleirásában olyan járműveket említ, melynek ülései a napsugarak irányának változtával fordultak, kerekeik mellett alkalmazott gépezet pedig a megjárt ut hosszaságát a szokásos mértékben jelezte, s egyúttal az összeköttetésben álló órának mutatóit is pontosan fordította. A hol az akkori világnak leggazdagabb s legműveltebb családjai laktak, ott a legfinomabb izlést kielégítő művészek s iparosok sem hiányoztak. Az állami postakocsik a czélnak mégis megfelelőieg egyszerűbben voltak építve. A kocsipóstát rendesen cursus vehicularis-nak, megkülömböztetésül pedig a gyorspostát cursus celer vagy velox, a lassú postát cursus clabularis-nak nevezték. Minden állomás a szükséglethez képest elegendő mennyiségű járművekkel volt ellátva. G-yors szállításra a rheda, carpenta, birotum, carrum, — podgyász, málha alá a clabnlákat használták. Az utazó közönség kényelem tekitetéből leginkább a rhedákat kedvelte, mert azokban nélkűlözhetlen apróságaikat is kellőleg elrakhatták. A négykerekű carpentum fedezettel, oldalán függönyökkel ellátott jármű volt, melyen málhákat kísérő egyének szoktak utazni s legfölebb három személy befogadására voltak elégségesek. Ezen carpentum-féle kocsi egyébiránt annyira megnyerte a római publicum tetszését, hogy a későbbi idők-