Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

LIPP Vilmos: A történelem előtti idő

— 20 — a maga nézpontja szerint. De ha a congressus működését összegezzük és abból a tényleges eredményt levonjuk, mondhatjuk-e, hogy az az ősrégészetre nézve közmegegyezést hozott létre, - megállapodott, tudományilag általánosan elfogadható törvényt alkotott ? Egész sorát a nagybecsű tudományos monográfiáknak igenis, de általános törvényt nem. A congressusnak, kétségkívül nagyszerű kiállítása is a legkülönbözőbb gondolatokat támasztotta bennem. A mi nekem már a congressus előtt, is többszörösen feltűnt, bennem kételyeket keltett, melyeket ezen kiállítás épen tömeges voltánál fogva csak még inkább növelt, az a kő- és bronztárgyak subtilissága, aránylag nagyon is kicsi méretei. E tárgyak leszállnaK ugyan a miniatureméretig, de a mérsékelt középnagyságon tul ritkán emelkednek. Hogy az őskor embere a mai nemzedéknél gyöngébb testalkatú, testi erejű ^ olt volna, az talán egyes törzsekre, elsatnyult néptöredékekre kivételesen állhat, de általánosságban nem. Mert elvégre is a mostani ember elődeitől származik, azt pedig mindenki tudja, hogy az előrehaladott civilizatió sokféle élvezete- és kényelmével a test kifejlődésére inkább bénitólag, mint emelőleg hat, ugy hogy visszafelé következtetve azt kellene mondanunk, hogy az őskor emberének egyszerű természetes életmódja mellett a mainál testileg izmosabbnak, erősebbnek kellett lennie, Így tehát azon érv. mintha az eszközök subtiiisságát az őskor népeinek gyengébb lestalkata fejtené meg. magától elesik. De minthogy ezen kő- és bronztárgyak elvégre is kézzelfoghatóig léteznek, világos, hogy hajdani készítőik valamire használták is. Azonban e tárgyak használati czélját, azok mai elnevezése és meghatározása még egyáltalán nem igazolja, mert mi elneveztük azokat bizonyos mai tárgyakkal való hasonlatosságuk alapján, elmondtuk az egyiket baltának, a másikat vésőnek, a harmadikat gyalunak és igy tovább a nélkül, hogy használati lehetőségöket figyelembe vettük volna. Mert hogy kőeszközzel egy kissé ke.nényebb, szilárd állományú tárgyat, mint fát, csonton vagy követ vágni, fúrni, fűrészelni, vésni, faragni, gyalulni nem lehet, arról mindenki meggyőződhetik, ki egy ilyen eszközt kissé közelebbről megvizsgál. Sem nagysága, sem állománya nem