Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

LIPP Vilmos: A történelem előtti idő

- 17 — nunk kell, fia az európai őskor leleteit birálaf. alá veszszttk, . zokból következtetésekeí vonunk le. Az irott és faragott történelmi emlékek meglehetősen kijelölik az emberiség kiterjeszkedési útjait kilét és nyugat felé és az ezen részeken, névleg keleten Ohinában, nyugaton Kgyptomban kifejlődött ősrégi civilisatiót csak ugy lehet megérteni, ha felteszszük. hogy ezen népek mindazon találmányoknak legalább kezdetleges ismeretét, melyek nélkül civilisatio nem képzelhető, középázsiai őshazájukból magukkal vitték. Az Európába való ősbevándorlás idejét, sem annak külső, esetleges indokait nem ismerjük, nem is fogjuk ismerni soha. Hanem az utakat, a melyeken a különböző l'ütörzsek Ázsiából föuropába átvonultak, csaknem bizonyossággal határozhatjuk meg. Kzeket a természet maga jelölte ki úgyszólván és pedig a szárazföldön a nagy népkapuí az Ural és Kaspitenger között a Feketetenger megmérhetlen rónáira és a tengeren a két világrész egymás felé fordított félszigetek közti tengerszorosokon át. A szerint, amint Europa főnépei a történelemben szereplésre jutnak, azok viszonylagos művelődési foka. első lakhelyeik földrajzi helyzete kétségen kivül helyezik, hogy legelőször a hellének és italok, kik a középtenger ' partvidékeit népesítették be. — utóbb a keltek, kik a közép és az atla-nti-oczeántól szegélyzett hátsó területrészeket foglalták el. ezek után a germánok, kik az északi rónaság nyugati részén telepedtek le, és legvégül a szlávok, kik az északi rónaság keleti részén ütötték fel sátraikat. — nyomultak be Európába : az elsők a tengeri, : utóbbiak nagyobbára a szárazföldi uton A hellének és italok őseinél aránylag már igen korán művelődés fejlődött ki. mely szerves összefüggésben van egyrészről az assyr és babilóniai, másrészről és főleg a/, egyptomi művelődéssel. Váljon képzelhető-e, hogy az egyptomiak syenit-obeliskjaikat. gránit — sarkophagjaikat. colossal is porphir szobraikat. sphynxeiket, melyek közöl egvik másik a Kr. előtti harmadik évezredre vihető vissza, mással mint vaseszközzel kifaraghatták volna V És ha a költő mondásaként a cyclopi falak kötömegeit kőfejszével nagyolták is ki, a mi ugyancsak nagyon is költői állítás, gondolható-e, hogy a llomér előtti korba tartozó mykenei kapu fennálló orosz2