Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

LIPP Vilmos: A Borghesi Viador

— 12 — fel. A Laokoont már Göthe megkötött villámnak, hullámnak nevezé. mely azon pillanatban vált kövé. midőn a parthoz ütődött. így vagyunk a Belvederei Apolloval és egyéb művekkel is. Lessing nézete felcseréli épen a pillanatszer üt egy másnemű pillanatszerűvel, t. i. azzal, mely által valami rút fejeztetik ki. Lz, de csak is ez az, melyet a plastikai művészetnek kerülnie kell, mert a pillanat lekötött rútsága undort és borzalmat gerjeszt, holott a Borghesi Viador, daczára a villámszerüleg eltűnő pillanatnak, mely benne le van kötve, mindig újra és ujre gyönyörködtet. Szoborművünk kitűnő fentartású, csak a jobbkar és a jobbfül van kiegészitve. A márvány sárgás és foltos, de helylyel közzel a csiszolat még átlátszik. A technikai kivitel a lehető legtökéletesebb le egész a gondosan kidolgozott lábujjkörmökig. „Viador" elnevezését a szobor a XVII század elején történt feltalálásakor azért kapta, mert akkor minden feltalált ókori szoborműben római alakot szerettek látni a tudósok, Később minden áron rá akarták fogni, hogy az valami történelmi személyt ábrázol. Hanem Theseus, Achilles vagy más ókori hős nem lehet, mert alakja és arczképzése. noha minden izében görög, a régibb művészetben tökéletesen kifejlett hőseszményképnek még csak nyomával sem bír. Szobrunkat határozott emberi realismus jellemzi és azon élesen kifejezett történelmi stylt, melynek müveiről Winekelmannazt mondja, hogy azok olyanok „mint a történelem, melyben az igazság a legválogatottabb kifejezésekben és szavakban tárgyaltatik," — mig a phidiási kor eszményi stylü alkotásait a magasztos hőskölteményhez hasonlítja, melyben „a valószínűség az igazságon tula csodálatosig vitetik." — Ö ezen szoborban a természeti szépségek gyűjteményét látja a képzelet minden segélye nélkül, mint azt mindenekelőtt az arcz bizonyítja, melynek képzése természeti hűséggel egy embert mutat, ki már a virágzó férfikoron túl van, és a kinek arczán az élet küzdelmeinek nyomai visszamaradtak. Sőt még a görög arczél sincs szigorúan megtartva szobrunknál. annál is inkább valószínű tehát, hogy itt e^y bizonyos harczos arczképszobra áll előttünk valami kiváló hőstettének pillanatában megörökítve, miután az ilyen