Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

11 szabadon kellett állniok, hogy a déli napfény az egész templom belsejét minden rétegeiben világítsa. — Továbbá a déli oldalon nem lehetett sekrestye, mert annak tetőzete a szentély ablakait födte volna. Hogy a mostani sekrestye ujabb időb d való, első pillanatra látható. A sekrestye is tehát északról állott és pedig az ős zárdával összeköttetésben, hogy azon keresztül járhassanak a szerzetesek templomukba. — Mindez együttvéve a szakértőt azon föltevésre jogosítja, hogy az ős zárdát a templom északi részén állottnak következtesse. Ha a templom nagyságának méreteit tekintjük, s ebből az ős zárda mekkoraságára következtetünk, azon eredményre jutunk, hogy az nem lehetett valami nagyobbszerü épület; nem is volt arra szüksége a szigorú remete szerzeteseknek, kik itt nagyobb számban alig laktak. A templom, mint egyik egyházi régiségünknek ,tüzetes fölmérését, műszaki leírását és a romoknak rajzolását Ádám Iván. sümegi reáltanoda igazgató és hittanár teljesítette, ki e szakmában nemcsak alapos ismerettel bir, de a helyi történelmet tanulmányozván, s a meglevő romokat vizsgálván, ugy találta, hogy ezen templom a középkornak egyik ritka példánya volt Magyarországban. Több ivre terjedő részletes leírásából e következő kivonatot jegyeztem kí. A templomnak góth jellege első pillanatra felismerhet"». Nemcsak a csúcsíves ablakok, ajtók, szentély zárása, a faldistorium, hanem a templom elrendezése is mutatja ezen építészeti stilt. A templom elrendezése a hazánkban szokásos szerény épületek felosztásától lényegesen nem különbözik; de vannak sajátságai, melyekhez hasonlókat nálunk nem ismerünk; azért tanulságosak, mivel a külföldön alig ismert beosztást és szerkezetet már oly időben mutatják, midőn azok németországi hazájukban is csak bölcsőben feküdtek még, és mert művelődési fejlődésünk történelméhez, valamint a külföldi befolyás irányának meghatározásához nevezetes adatokat szolgáltatnak. Mindenek előtt vegyük fel az alaprajzot, melynek megszerzése nem kerül sok fáradságba vagy coinbinatióba, mert a templom egyik hosszfala minden részleteivel máig frnáll, szélességi terjedése nyugot felől a kapu jobb szárnyáig és kelet felől is a záradék első forduló ablak szárnyáig terjed; a földszínen a záradék középső oldalát is látjuk. A zárda-templom hosszszentélylyel bírt, melynek záradéka a nyolczszög három oldalából áll. A záradék egy-egy oldala 337 m., a szentély szélessége 10 50 m., hossza 13 89 m. E hosszúságot a záradék külső falától a diadalív faláig számítottam. A hosszszentély három osztályból áll, melynek mindegyike 3 m. széles. Nevezetes e felosztásban az, hogy a diadalív előtt valóságos négyzet származott, melynek erős alapfalai azon következtetésre jogosítanak, mely szerint az eis i tervezetben a templom négyzet tornyáról is volt szó. Másutt torony nyomokra nem akadtam, mert azon szemtanuk állítása, hogy a templom nyugoti részén iker