Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

12 torony létezett,, csak oly fentartással veendő, hogy azok magassági méreteikben alig nyultak tul a templom oromzatán és hogy a rest au ratio idejében ragasztattak a templom 1'76 m. széles homlokfalához — Különben is tud uk. hogy a kolduló szerzetesek kezdetben egyszerű oromtoronykákat, birtak, mi később oda módosíttatott, hogy ud\árbeli tornyot építhettek. Valószínű, hogy a pálosok is itt kezdetben oromtoronynyal beérték. A templom általános berendezése tehát lényegesen nem különbözött az akkori góth templomok beosztásától ; ha a belső támakat nem veszszük figyelembe, középkori zárdatemplomainktól csak abban különbözik, hogy a szentély és hajó közötti arány sokkal jobb ízlést és felfogást tanúsít, mint bármely ilynemű emlékünk.— Az egész templom hosszúsági mérete a szentély falától a nyngoti kapu küszöbéig 36 m. tesz. Valamint az alaprajz, ugy a metszet is megfelel magassági méreteivel a hozzákötött reménynek A szentélynél, valamint a kereszt és mellékhajó déli oldalánál csak nyomait látjuk az ablak feletti ívezetnek. Es nevezetes, e nyomok azt mutatják, hogy a ktil zárfalakra a boltozat semmit sem nehezedett, mert az összekötés helyei oly csekélyek és oly ritkák, hogy az egész hosszú oldalfalat mellétámasztott falnak nézhetjük. — A szentélyben a szerves fentartást gyámoszlopok viselték; a hajóban pedig a belső tárnak fogták fel az összes boltozatok súlyát, Az ablakok feletti süvegek nyomai a bolthajtás kezdetét jelölték. Ezen magasság a talapzat f- lett lü'25 m. tesz. — Ha az ivnyomok méreteit a góth építészet műszaki számításával e templomra alkalmazzuk, azon eredmény jön ki, mely szerint a hajó boliozata nyomott csucsiv volt. — A szentély magasságának meghatározására a déli oldalfal ós a diadalív melletti falrészlet boltnyomai vezetnek. Ezeknek magassága a szentély szélességével viszonyítva, ugyanazon eredményre vezetnek, mely szerint a szentély boltozata is nyomott csúcsíves volt. Es ezen építészeti modor dívott hazánkban a XTV-ik században. A mellék vagy oldalkápolnák a német stil szerint készültek. Magasságuk ugyanis majdnem felér a középhajó magasságáig. A különbség, mint a meglevő ivek nyomai mutatják, csak centimeterekben fejezhető ki. Záradékait képezte a hosszfal egyenes iránya. — Hogy e kápolnák valóságos oldalkápolnákat képeztek, s hogy az építész már tervezetében kijelölte és szerves összeköttetésbe hozta a főépülettel; ezt nemcsak a belső támak tekintélyes beugrása, hanem főkép a kápolnák külön elválasztott boltozatja tanúsítja. E boltozat nyomai még világosan láthatók a diadalív falán és a nyugoti zárfalon. Az egész templomot szigorú egyszerűség és komoly szegénység jellemzi. — Az épület eredeti állapotából fenmaradt építészeti anyagok kitűnők; bazalt, fehér homokkő és itt-ott lávaszerü kőanyag használtatott; a sarkok, pillérek, fejezetek, gerinczek, ablakok, ajtószárak, szemöldökök faragott homokkőből készültek. A kő ó minőségéről tanúságot tesz az, hogy százados időviharok nem