Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
KÖBERL János: Felsőszopori Szily János, Szombathely első püspöke, 1777-1799
57 császár a magyar papság Dőlésére Pozsonyban és Pesten úgynevezett generale seminariuniokat állított fel. — Püspöki kormánya kezdetén Szombathelyen rendes püspöki lak nem lévén. Szily kénytelen volt egyideig még a mostani püspöki serház helyén állott régi várban lakni, e bajon segitendő, két év leforgása alatt felépitteté a mostani diszes palotát, melybe 1784-ben be is költözött. — Azonban minden müépitménye között leginkább a nagyszerű székesegyház örökíti az ő nevét. Ugyanis 1791. évi aug. 29-én lerontatván a püspöki újlak udvarán álló régi székesegyházat, Hevele Menyhért pozsonyi épitész vezetése mellett megkezdő az országban párját ritkító ujat, melyet szerencsésen fedél alá is tudott hozatni, sőt a nagy oltár köi nyékét majdnem teljesen befejező. 1) A püspöki irattárban őrzött számlák és jelentések szerint a roppant mennyiségű épitési anyagon, művészek és mesteremberek élelmezésén és ellátásán stb. kivül készpénzben 192,550 forintot fordított e remekműre. 2) — A püspöki kert is Szilynek köszöni eredetét. A prépostház legnagyobb részt az ő költségén épült; a leégett plébániaház helyébe ;iijat állíttatott; Szanaton a templomot megújította és megnagyobbította; Novában fmely fáradozása által mezővárossá lett) és Nyúlon a az épülő félben levő templomokat befejezte ; Milleiben uj templomot. Novában uj plébániaházat épített, az elhagyatott püspöki uradalmakat kellően felszerelte. Említést érdemel még a székesegyházi hangászkar épülete is, (a váraházi vendéglő emelete) melyet a káptalan némi közbejöttével szintén Szily emelt, mely intézkedésének, azonkívül, hogy általa az egyházi ének és zene nagy lendületet nyert, még azon hasznos eredménye is volt, miszerint a szülők könnyen képeztethették gyermeiket, a zenében is. S mindezeket létesítette anélkül, hogy bármi csekély adósságot tett, vagy a kormánytól húszezer forintnál több segélyt kapott volna. Pedig ezek mellett a hadi segélyezés, ugy ,az országgyűlési, a 1) B. e. Bitnicz Lajosnak birtokomban levő kéziratok jegyzetei szerint. 2) A széke egjház bővebb leírását lásd : Egyházi Tár. 1834. V.109-113. l*p Á G.-től (Árvay Gergely?) Dánielik Emlék-Könyve II 421. 1 Haastól Vasnri api Újság. 1877, 33. szára, Stirling Antaltól. Mily kömiyen eredhet történelmi hamisítás és mennyire fölülete-en haszaálják- fel gyakran az egyebkint jeles tudósok is a történelmi kútfőket, ennek illustiátiojául szolgáljon a következő adat: Rupp Jakab „Magyarország helyrajzi története" czirnü müvének I köt. 2. I 5 8. 1. hivatkozva Schoenvisner idézett munkájára, a szombath székesegyház és püspöki palotáról szórólszóra ezt írja: „Szombathely főtemplomát, a mostani székesegyházat, 1665-ben Széehenyi György győri püspök épittette a vár területén" és 539. 1. „Ugyanezen főpap épittette föl csaknem romjaiból a püspöki lakot is, mint ezt tanúsítják a belső lapu fölött látszó G S. A. C. betűk (azaz : Széchenyi György, kalocsai érsek), es az ugyanottani 1669. évszám, a külső kapu fölött pedig 1679. évszám és az érsek neve olvasható családi czimerével együtt" IIa mir a tudós iikndemikus » székesegyházra nézv<» ujabb forrást nem használt: legalább a püspöki palotára vonatkozólag Schoemisuernek általa idézett munkája 378 lapján megtalálhatta volna, hogy azt Szily építette, mint már az ugyanott köbölt Következő homlokirat tannsija : Episcopium Sabariense Joannes Szily púmus Epíscopus Sabariensis J. J. Anno MüCCLXXXI,"
