Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története
21 szerzeteseket. Ezek közt volt az egyetlen magyar eredetű pálosrend, mely hazánk földén keletkezett, nagygyá nőtt, jótékonyan működött, inert elég helyen lelkipásztorkodván, a népnek tanítói, vezetői vu Iának, másutt az ifjúság felsőbb oktatása és nevelésével foglalkoztak, némely zárdáikban pedig az önmagok tökéletesedésére vezeklók imádkoztak. 17 83-ik év márczitis 20-án kelt császári rendelet a pálosok eltörölt tését parancsolta, 1) ennek következtében ezen szerzetnek .Magvarországban létezett 34 zárdája közt a tüskevári is beszüntetvén. a rendtagok világnak eresztettek, hogy vagy csekély nyugdijakból tengi d enek, v gy valamely egyházmegyében alkalmazást szerezzenek. Az itteni zárdaszemélyí.et még 1784-ben is együtt volt, amint az előbbi fejezetben láttuk, a feloszlatás tehát itt csak azon évben foganatosíttatott. A szerzet eltöröltetéSe után itleni templomuk bezáratott, belszerelvényei széthordattak. A főoltárkép, két mellékoltár, egy ezüst kehely és egy három üléses müfatagványu karpad a tüskevári templomba hozattak. A remek szónokszék. a megbecsülh^tlen értékű, inert egészen dombor faragványu sekrestyei szekrény a somló-vásárhelyi templomba vitettek. A szépfaragványu padok a karakói plébánia templomba kerültek. Hagyomány szerint a harangokat a tüskeváriak megkaphatták volna, de a mester ellenállt mondva: „eb húzza kendteknek azokat a nagy harangokat" és S.-Vásárhely re vitettek. A templom megszentségtelenítve, széna, szalma és egyéb gazdasági szerek raktára lett. De még ily czélra is röstelte a kormány fentartani, hanem 1820-dik évben vandal módra lepusztittatta. — Szemtanuk elbeszélése után írom le a rombolást. A tornyok tetőzetére erős köteleket hurkoltak és csiga segítségével lerántották. A tornyok közt állt szent Pál kőszobrát a tüskeváriak elkérték., hogy a- községben felállíthassák, de a munkások röhögése közt letaszittatván. darabokra tört s a Lovason épült istáló alapjába rakatott. A templom falait csákányokkal, szálvasakkal feszegették szét, hogy azokból Karakón. Lovason malom s egyéb gazdasági épülete emeltethessen a kormány. Így a mit a rombolásra fizettek, azon elég anyagot vehettek volna, mert amint egyik romboltató uradalmi tiszttől énmagam hallottam, egy öl fal lebontásért öt pengő forintot fizettek Valóságos őrült pusztítás folyt még akkor is, mid»»n az anyagra már szükség nem volt; mert az 18öO-ik évi korszakban ismét egész dühhel neki rontottak, de a nép ereje lankadt, egy -öl fal lerombolásáért keveselték az 5 frt pp. Így maradt meg a templom déli fala. mely egyszersmint a zárdát födi. Ekkor került napfényre ama római birodalom idejebeli emlékkő, mely jelenleg a plebaniaház udvarán áll s valóságos k okmány gyanánt szolgál arra, hogy e táj két ezer év előtt lakott hely .olt, amint ezt NagyJ) Kupp, Hely aj zi tört. I. 235 lap
