Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

22 Jenő történelmében bemutatjuk, itt egyedül a Iliányos feliratot, a mennyire kiolvasni sikerült, irjuk le: E • ST • REC D • DNNA(Vü)G • 8 C • J VL • CONSTA NS • BP • COS • (ET) IVLIA • SE(VE)RA EIVS • (ET) M IVL . (VM) C°NS(TI)(VEjRV(NTj PRO • SE • SVISQ (VE) Om(NIiBVS IN COLYMi B(VS) V . S • L • M • vagyis: . . . dominorum nostrorum augustorum sacrum. Caius Julius Constans, beneticia.ius consulis, et Julia Severa eius et Marcus Julius (VM ?) constituerunt pro se suisque omuibus incolumibus. Votum solverunt libentes merito. Magyarul: ...császári urainknak szentelve. Cajus Julius Constans, eonsuli beneficiarius, és neje Julia Severa és Marcus Julius . . . maguk és öveik jóléteért állították. Fogadmányukat örömmel beváltva. Amit a tatárok, törökök el nem pusztíthattak, amit az idő emésztő ereje L

;00 évig szét nem morzsolhatott, azt hazánk kormánya gazdasági szempcntbói feldulatta, hogy ne maradjon kő a kövön, mely a magyarok vallásosságának dics > korára emlékeztessen. Ezzel nem irigylendő herostratusi dicsőségre tett szert, mert egyik régi miiépíiletétöl fosztotta meg a hazát. A szentély alatt nyugosznak az itt elhalt s eltemetett szerzetesek, felettök trágya domb bűzöl, mert a szomszédos sekrestye baromistálóul használtatik. Valódi utálatos pusztulás a szent helyen. — A templom hajóban vad bokrok, bogáncs, csalán tenyésznek, a romok közt undok híillők mászkálnak. A szerzetesek elszéledése után a zárda urodalmi tisztilakká lett. A vallás-alapítványi tisztség addig ilt lakott, mig SomlóVásárhelyen a hajdani apáczák kolostora romjain nj lak nem épült számára. Mily kevés gond volt a kriptára, azt nekem azok beszéltek, kik fiatal korukban abba lejártak, a koporsókat felnyitván, a holtak koponyáit előhozták, s a puszta templomban dolgozókat velők ijesztgették. A zárda bútorai elárvereztettek. A könyvtár iratai és könyvei Budára, a kamarai levéltárba vitettek, mit eléggé bizonyít Rupp Jakabnak számtalan idézete, melyeket „M agyarorsz á g Helyrajzi Történelme" három kötetü munkájában, miut a,budai királyi kamara levéltárában lelt eredeti kútfők után állit. Ámbár, miként fellebb láttuk, a helyi eseményeket részletesen nem ismervén, néha hibáz, de utóvégre az eddig nem ismert forrásokat felderítvén, a helyrajzi történészeknek bő anyagot szolgáltat.