Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története
13 rontottak rajta semmit, a mi sérelem van, az emberi erőszak nyomait mutatja. Ezek szerint a templom általános jellemzése röviden e következőben foglalható össze. A szentély aránylagos hossza, szélessége és a kereszthajó létezése, valamint az oldaíkápolnák szerves elrendezése franczia befolyást tanúsítanak. A hossz- és zárfalak vastagsága szintén e mellett bizonyít. Német elrendezést csak az old dkápolnák magasságában látunk. — Korának felismerésére az általános vízszintes elrendezése mellett a szentély csekélyebb magassága és minden részleteiben alkalmazott nyomott csucsiv vezet. Egyes részletei ínég nagyobb bizonyságot nyújtanak a fel 1, hojrv az épület keletkezési ideje valóban a XIV-ik század első felébe esik, s hogy az idegen befolyás tuJsága franczia modorra mutat. — Ezen általános átnézet után vizsgáljuk a meglevő egyes részleteket. Műkincset fai agványokban nem találunk, s lehet állítani, hogy ilyennel nem is bírt ; de az építészeti részletek olv czélszerün, oly összhangzó ízlésben készültek, hogy az építésznek becsületére válnak, s világosan bizonyítják, hogy kitünőbbre is képes lett volna, ha a szerzetesi szigorúság engedi. A szentélyben első pillanatra szembetűnt a tekintélyes öt ablak, a szép bels i párkányzat, a gyámoszlopok egyszerű de csinos elrendezése, és a szentély gyöngye: a három osztályos faldistorium. Az ablakok három meternyi osztályokban 176 m. szélességet foglalnak el, és felnyúlnak a boltozat széléig. Daczára annak, hogy az esvető alakú párkányzat felett l-02 in.-re kezdődnek, mégis 4 21 m. magasságot érnek el. A szentély záradékánál három, a déli részén két ablak volt, a diadalív melletti osztály ablak nélküli, s hihető az északi oldalon is a zordon időjárás miatt hiányoztak az ablakok. Az ablakok alatt végig húzódik az es vető féle párkányzat, mely általános alakjában az ilynemű góth tagokkal megegyez. A párkányzat ügyes tagozatot képez a falakon, mintha az emeletes osztályok fogalmának akartak kifejezést adni. A szentély párkányzata A 02 m. magasságban futott a szentély körül. A gyámoszlopok a párkányzatra támaszkodtak A gerinezot a köiiv részeiből állott. Nyomott ivezete a góth építészet eis- idejére utal. — A gyámoszlopok a szentély falazat függélyes tarozását képezték. Alakjai könn) iidek, nyulánkok, a faltól felénél jóval többet állnak ki; metszetei háromnegyed körivet képeznek. A gyámoszlopok talpai a párkányzatra nehezednek. A párkányzat alatt folytatáskép egy rózsa diszitmény jelenik meg, mely az egész templomnak egyetlen nagyobb virágékitménye. A szentélyzáradék előtti déli osztályban van 60 cin. magasságban a falba mélyedve a szép faldistorium. Szélessége 165 m. iirmagassága 227 in„ a felső rész három osztályú, mely gyönyörű benyúló és tinómul tagot csucsivecskéket képez, a szék mélyedés 75 cm. Tagozata kívül keskeny rézsútos szalaggal kezdődik,
