Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: A történelem előtti kor Vasmegyében

74 Mielőtt a bronz- és vaskor bár szintén gyérszámu, de nem érdektelen jelenségeinek taglalásába bocsátkoznánk, legyen szabad néhány szót a megyénkben oly számos sirdombról koczkáztatni. Ha csak egy pillantást vetünk is a megye ősrégészeti térképére, látni fogjuk, hogy Yasmegye egész területe, leszámitva a muraközi járást, bőven el van látva az ősidők eme szintén nem kicsinylendő emlékeivel. Jelek azok, melyeket, csekély kivétellel, a történelemelőtti kor elhunytjainak porai fölé emelt, azok a kegyelet évezredes tanúbizonyságai. Fájdalom, hogy ma már mindinkább pusztulnak, és a mindent nivellálni törekvő korszellemnek megfigyelés és megvizsgálás nélkül esnek áldozatul. Legtöbb még az erdőségekben áll fönn, hol fölöttük egy-egy rajtok nőtt százados tölgy vagy bükkfa terjeszti szét lombos ágait; — a síkságon levők legnagyobb részét az eke évenkinti keresztüljárása sok helyütt vagy egészen törölte el a föld színéről, vagy már alig felismerhetővé tette. Mindamellett a húsztól egész kétszázig együttálló sirdombcsoportok nálunk még nem ritkák, a kettőtől egész húszig valók pedig éppen gyakoriak. Elszigetelten álló sírdombokat, mondhatjuk, bizonyos vidékeken, csaknem minden határban lehet találni. Főkérdés e sirdomboknál az, valóban a történelemelőtti kor készítményeinek kell-e azokat tartanunk s mi okból ? mely népnek kell e műveket tulajdonitanunk s minő alapon? E kérdésekre egyedül a dombok béltartalma adhat fölvilágosítást. Sok helyütt bontattunk fel ily dombokat, figyelmünket e munkánál a legcsekélyebb körülmény sem kerülte el, tehát e kérdések némi megoldásához jutunk, ha észleleteink eredményét itt vázlatosan összeállítjuk. Előrebocsátjuk, hogy dombjaink csaknem kivétel nélkül szabályos kerekidomuak, magasságuk az egy és