Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876
LIPP Vilmos: A történelem előtti kor Vasmegyében
67 időköze nagyon rövid is arra hogy e tekintetben bármely mozzanatra nézve határozott véleményt mondhasson : mégis elérte azt. hogy hazánk ezen vidékén, az ősrégészet eddigi terra incognitáján ez irányban is megnyitotta a kutatást, fölébresztette az őskor iránti érdekeltséget és talált, még pedig szép számmal tám- és kiindulási pontokat, a melyektől ha következetesen lépésről lépésre tovább halad, a tudományos siker és eredmény, hisszük, nem maradhat el. Ezeket elörebocsátva áttérhetünk immár jelen értekezésünk föladatához : hogy és mily alakban jelentkeznek a történelem előtti kor maradványai megyénkben. A régi (palaeolith) kókorról, fájdalom, eddig csak igen keveset mondhatunk. Igénytelen, nehezen felismerhető durva maradványai, melyek, hogy itt-ott feltűntek megyénkben, kétséget kizáró adatokkal be tudnók bizonyítani, sehol figyelemre nem méltattak, elszórattak. E kor csak kétféle nyomot hagyott itt nálunk hátra, az egyik az úgynevezett szentgá li v örös tűzk ő, a másik néhány agancseszköz töredékei. A szentgáli tűzkőről lepattogtatott szilánkák sűrűen fordulnak elő KisCzell, Szo mbathel y és Kősze g, vidékén, s mintegy e népségnek keletről, a Bakony rengeteg erdőiből nyugotra való kihajlással, éjszak felé húzódó útját jelezik. Ezen uton jelentkeztek a megkövesült, faragást és fúrást mutató agancsdarabok is; ilyeneket találtun k Sző llös beiL Szombathely en, Herényb en s L ukácsházán , hol azonkivül még egy ősrégi őrlőkő fele is felb ukkan t. Azonban a lepattogtatott házieszközök között megyénkben a szentgáli vörös tűzkő nem a kizárólagosan uralkodó kófaj. Találtunk a kis-unyomi kavicsgödörbe n hatá rozott kókést fehér és feketebarna tűzkőből is. Obsidián tárgyak nálunk még^eddig nem mutatkoztak. Ennyi körülbelül az egész, mit mostanáig a régi kőkorból föl tudunk mütatni, habár az említettük irányban, 5*
