Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876
LIPP Vilmos: Ó-római életképek. III. Cyrcus és amphiteatrum
3 4 viz alá tétetett, a melyen azután egész hajócsaták vívattak. Tömeges viadalok azonban helyszűke miatt néha a eircusban is tartattak. így Julius Caesar, diadalmi játékainál egy ily látványt rendezett, melyben 1000 gyalog, 600 lovas és 20 fegyveresekkel megrakott elefánt harczolt egymással élethalálra. Amphitheatrum Saváriában is volt. Bizonyitja ezt azon emlékkő, mely a crypta, vagyis a gladiatorok vítermének helyreállítására vonatkozik s a melynek jelentőségét más helyütt bővebben vitattuk meg. 1) Bizonyítják ezt Quirin sirmiumi püspök és vértanú actái is, kit Amantius praefectus a savariai amphitheatrumban itélt arra, hogy malomkővel a nyakán a Gyöngyös vizébe fojtassék. (Az állatviadalok. A gyilkos mulatságok második neme az állatviadalok voltak, melyek a köztársaság utolsó évei óta mindig gyakoriabbakká és fényesebbekké lettek. Ezekben a legkülönfélébb vadállatok vagy csak látványra vezettettek a közönség elé, — vagy pedig azokat egymás, vagy emberek ellen eresztették. Voltak ünnepek, mint p. a Floraliák, melyeken az egész állatviadal nem volt egyébb, mint ártalmatlan állatok, szarvasok, őzek, nyulak stb. a közönség előtti vadászása, venationes, — de ezen játékok úgyszólván csak a gyermekeket elégitették ki, — a nagy közönség csak azokhoz tódult leginkább, melyeken, mint a császárok korában, az oroszlányok, medvék, elefántok és tigrisek százával marczangolták szét egymást és a közébök kergetett embereket, részint állatviadorokat, kik mint a gladiatorok, e szakmára kiképeztettek, részint másokat. Az amphitheatrumi játékokhoz tartoztak ugyanis azon kegyetlen kivégeztetések is, midőn egyesek, karókhoz kötve, védtelenül adattak át a vadállatoknak; mások ismét, ha lálkinjok meghosszabbítására tompa fegyverekkel kényig V. ö. A vm. r. egyl. évi jelentése. II. évfoly. 30. 1.
