Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Ó-római életképek. III. Cyrcus és amphiteatrum

20 játékok pompás és nagyszerű kiállításában, a mire számtalan példát hozhatnánk fel. A sokból csak egyet. Köztudomású dolog, hogy Yespasian a legfukarabb császárok egyike volt s mégis ö építtette a világ legnagyobb amphitheatrumát, a ma úgynevezett Colosseumot, mely tömérdek pénzbe került. A nyilvános játékok a császárság alatt még azon tekintetben is jelentőséggel birtak, hogy ekkor nyílott alkalma a népnek tömeges együttlétre ; a mikor aztán vágyait, kívánságait, jó s rosz hangulatát a császár jelenlétében szabadon ki is mondhatta. A nép életében ez mindenesetre fontos mozzanat volt oly időben, amikor a nyilvánosság mindenütt s mindenben a legszigorúbban el volt tiltva. A nép ezen nyilvánulási közé tartoztak első sorban az üdvözlések, melyekkel a páholyában megjelenő császárt vagy más magas állású egyént fogadott. Kivételesen az ilyen üdvözletből egy izben egy költőnek is kijutott, mert a midőn a színházban Virgilius költeményét szavalták, az egész nép felkett ülőhelyéből és a jelenvolt költőt épp oly tiszteletteljesen üdvözölte, mint magát Augustusi A tisztelgés módja abban állott, hogy az összegyűlt nép felkelt, tapsolt, kendőket lobogtatott és különféle dicsnevekkel halmozta el hangos rivalgással a megtisztelendőt. A császárok is előszeretettel használták fel a játékok alkalmát, hogy leereszkedés és szeretetreméltóság által a nép kegyét magoknak biztosítsák. A nép a császár puszta jelenlétével nem volt megelégedve, hanem azt is követelte, hogy az mulatságában ténylegesen részt is vegyen. Igen rosz néven vette a nép, ha például a császár, mint az többnél megtörtént, páholyában különféle beadványokat, sürgönyöket olvasott, azokra felelt, vagy mindenféle pörös ügyeket intézett el. Ilyenkor a hangos roszalásnak, epés, gúnyos megjegyzéseknek se vége se hossza nem volt. — Sőt a nép a játékok alatt a császároktól mindenfélét kérelmezett, mit azok ott ritkán tagadtak meg. így követelte