Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Ó-római életképek. III. Cyrcus és amphiteatrum

21 a nép a circusban Caligulától az adók lejebbszállitását, mire Caligula olyan dühbe jött, hogy a leghangosabb kiabálókat összefogatta s mindjárt a helyszínén le is ölette. Csakhogy ezt kevés császár merészelte tenni, még akkor sem, a mikoi a circus saját személvök ellen szórt szidalmak és gvalázásoktól hangzott. Különben a játékok alkalmával politikai, részint előkészített, részint önkényt jövő demonstratiók sem hiányoztak. A császár és családjának, valamint más magas állású egyének megjelenése a játékokon mégis a nézőközönség kényelmét sokban korlátozta. így Augustus egyszer egy lovagot inni látott és azt izentette neki: Ha reggelizni akarok, akkor haza megyek." — A lovag pedig azt izentette vissza: „Neked nem is kell tartanod attól, hogy valaki azalatt helyedet elfoglalja." A nézőket még a ruházatra nézve is szabályozták Római polgárnak csak díszöltözékben, a tógában volt szabad megjelenni a színházban ; Augustus a forró nyári idény alatt megengedte, hogy lábbeli nélkül is jöhessenek, Caligula utóbb a nap égetó heve ellen a thessaliai kalapok hordását, Domitián a napernyők használatát engedte meg. E törvényes szabványok megtartása, valamint a játékok alatti csend és rend fentartására a városi praefectus vagyis polgári kormányzó tartozott ügyelni. Hogy a souverän nép eme mulattatásai iszonyú pénzbe kerültek, azt talán fölösleges is bizonyítgatni. Egy 51-ből Kr. u. keltezett okmány szerint az évenkint megtartott állami játékok, az úgynevezett „ludiRomani" 760,000 sesterciusba, tehát pénzünk szerint mintegy 72,000 frba kerültek. Ezen költségek részint az állam kincstárából kiutalványozott bizonyos összegek által, részint a játékok rendezésével kötelességszerüleg, megbízatott hivatalnokok magánpénztárából fedeztettek és akárhány ilyen hivatalnok tönkrejutott e miatt. Rómában e teher legfókép a senatori rangfokozatra nehezedett s őszintén szólva nem is volt egyébb, mint