Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

BUBICS Ede: Néhány szó a római utakról

— 90 $m i római utakról, Az archaeologiának egyik főczélja, hogy a jelen és jővő nemzedéket az ókor legmiveltebb népeinek műremekeivel, iparával, kereskedelmével, állami intézményeivel megismertesse. Ezen megismertetés ezélja ismét a müizlést, a szépészeti fogalmakat, a műipar sokoldalúságát terjeszteni, utánzásra serkenteni, szóval az ipart, s művészetet előmozditani. A régi müveknek köszönhetjük azt, hogy a tanulni akaró ifjúság a kor szinvonalán álló tanodáinkban classicus minták után tanulhatja az épitészeti ékitményezést, a müipari diszitményezést, a festészeti és szobrászati alakitást. De nemcsak az épitészeti, szobrászati, müipari egyesek által készült, vagy készittetett műtárgyakkal ismertet meg minket az archaeologia, hanem megismerkedtet azon állami műemlékekkel is, melyek főtényezők valának, hogy az ókori culturállamok szellemi és anyagi hatalmukat terjeszteni, a barbár népekkel kereskedelmi viszonyba lépni, azokat civilizálni, s igy önmagukat is szellemi fensőbbségöknél fogva lehetőleg sokáig fentartani tudták. Az állami műemlékek alatt azon hajdani müveket értjük, milyeket például a régi romai állam a vallás, közoktatás, szinmüvészet, és a közlekedés érdekében anynyi költséggel, és czélszerüséggel nem csak a szorosan vett Italiában, hanem meg a legtávolabbi meghóditott, s colonizált tartományokban is a római állami hatalom megerősitése és a barbár népek idomitása tekintetéből minél gyorsabban létrehozni törekedett. Az akkori reális állampolitikának első teendője az volt, a meghóditott tartományokba azonnal latin gyarma-