Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

BUBICS Ede: Néhány szó a római utakról

— 91 tosokat — leginkább iparosokat — szállítani, a közigazgatási kormányzatot alaposan szervezni, s a minden tekintetben való gyors érintkezés érdekében czélszerüen vezetett, jól épitett közlekedési utak által az anyaországot az uj tartományokkal összekötni. Nehogy pedig az uj provincia lakosai a romai hatalom finom szövetű uralmának nyomását terhesnek találhassák, a modern kormányok politikájával igen okosan ellenkezőleg az országos utakat, nagyszerű vízvezetékeket nem az a nélkül is saját munkájával elfoglalt lakosság, hanem a legiobeli katonaság által csináltatta és javíttatta. Ezen jótékony hatású intézkedésnek életbeléptetését csakis helyeselni lehetett. A munkás honpolgár nem pazarolta idejét, erejét; a katonaság pedig nem heverészvén az ország költségén a kaszárnyákban, a társadalomnak béke idejében is hasznos, megbecsülhetlen szolgálatot tett. Ne képzeljük azonban azt, mintha azon kétezer évvel ezelőtt készült romai nyilvános utvonalak minősége, szerkezetük jóságára nézve olyanok voltak volna, mint a minőkről hazánkban e század elején egy ismert iró ily szavakban nyilatkozott: „Congerunt lutum, faciunt aggerem, et vocant országút." Különben e szokás több megyében most is divatos. — Hogy minő jó anyagból készítették azon utakat, azt nemcsak a mai kutatások, hanem azon körülmény is bizonyítja, hogy sok helyen, hazánkban is, mai napig használatban vannak. Nem akarjuk itt említeni a remek olaszországi utakat, melyek közül a Via Appia iiditő, s kényelmi mellékszerkezetével a legfinyásabb utazó felcsigázott igényeinek is tökéletesen megfelelt. Találunk mi itt édes hazánkban, a hajdani Pannoniában is elegendő utvonatot azon nagyszerű úthálózatból, melynek egyes szálai az itteni tartományi városokat egymással, s közvetve ezeket a világfővárosával Romával fűzték össze. Ezen állami utak Pannoniában nemcsak a városokat, hanem azon nagyfontos-