Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 52 — egyházi ereklye őriztetik itt II ik Endre király leányának, szent Erzsébetnek állítólagosán saját kezeivel himzett casulája. Ámbár egy régi eanonica visitatio azt mondja: 8. Elisabetha casulam fecit, ésazl69'2-ik évi egyházi látogatás irományai e miseruhát szintén szent Erzsébetnek tulajdonítják, mégis e díszes mű korát alakjánál , kelméjénél, s hímzésénél fogva avatott régészeti tudósunk Romer kétségbe vonja, s keletkeztét legföljebb a 16-ik század kezdetére teszi. E miseruha arany talajjal és vörös selymü lombozattal bir, a hátán levő keresztnek közepén minden foglalvány nélkül a boldogságos sziiz van elhelyezve, ékesen himzett alsóruhában, és az e fölött redőzött köpenynek szélét jobbjával , a meznélküli kis Jézust pedig baljával tartva, s lángalaku fénysugártól koriilövedzve; a feje fölött nyilt íves korona pedig két repülő angyal által emeltetik, a fej fölött alkalmazott négy lobban szent Anna ül, jobbjában a meznélküli kisdedet, baltérden pedig a szent fénytől körülvett kis Máriát nyugasztva. A középső nagy kép feje irányában ismét két nagy loVvan alkalmazva, a jobb oldaliban ifjú arczczal evang. szent János ül, baloldaliban pedig szent Endre két kezével az előtte álló ferde kereszt ágait fogva, a bold. szűz alatt annak atyja Joachim áll a középső képet tartva. A ritka diszes himzés hüvelknyi magasságra kidomborodik és a talajra reá van varrva. Hajdan a miseruha kelméje gyön gyökkel, és egyéb becses kövekkel vala diszitve, melyeknek azonban egy része már akkor hiányzott, midőn a német templomnak, a katholikusok javára történt visszafoglalása után, Kuzmits Péter kőszegi plébános és a várostanács küldöttjei között 1672-ik év oktober 2-án létrejött egyesség folytán, a templomhoz tartozó ék-