Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 53 — szerek a plébános kezeihez a tanács részéről átadattak. Ezen miseruha évenként egyszer, szent Erzsébet napján november 19-én használtatik. A magyar templom építésekor a mostani helyén és kőrületén levő sírkert térfogata tetemesen megcsonkult. Miután azonban a lakosság szaporodó számával a halandóság is növekedett, beállott egy terjedelmesebb sírkertről való gondoskodás szüksége. E czélból hagyományozta lnkhoffer Gáspár 1618-ban azon földrészt, mely a mostani temetőbe vezető úttól balra, a Szent János kápolnácska átellenében fekszik, jelenleg azonban lakházakkal, és kertekkel van borítva; innét a temető későbben kényelmi okokból jelenlegi helyére tétetett át, és 1717-ben közadakozás utján kőfallal bekeríttetett. A kőszegi alvárt tartozmányaival együtt I. Mátyás királyunk halála után a habsburgi osztrák főherezegek birták, I. Ferdinand király pedig azt, mint német császár, Jurisichnak ajándékozta vitézségének jutalmául. Jurisich után Weisprioch János, ezután ennek ismeretlen nevü veje — talán Teufel Kristóf, — ismét ifjabb Jurisich Miklós és János, ezek kihaltával Choson János báró, s utóbb ennek leánya Margit, ezután a Széchy grófok valának a kőszegi vár zálogbirtokosai. A 16-ik században, valamint a Széchyek zálogbirtoklása alatt, Kőszeg város, és a vár több hozzá tartozó faluval együtt, mint alsó-Austria tartományai tekintettek, s ügyeik a német törvények szerint intéztettek el. 1649-ben, miután Kőszeg és tartozmányai honunkhoz visszacsatoltattak, 111-ik Ferdinand király azt hadi érdemeiért gróf Széchy Dienesnek adományozta. A Széchyek fiu ágának a 17-ik század végén történt kihaltával Széchy Julianna férjezett Kéty Ferenczné és Mária, Margit