Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

— 51 i — • m a magyar ágostaiak mint saját magok által épitett imaházban itt tartották isteni tiszteletüket, mig a német ajkú protestánsok a catholikusoktól elfoglalt szt. Jakab egyházban; ezen körülményből magyarázható meg a két egyháznak közel szomszédsága, ugy a jelenkorra átjött német, és magyar templom elnevezése. Mialatt a két egyház a protestánsok által biratott, az alatt a katholikus hivek a belvárosban lévő Nádasdy házban, — most 2 ik szám alatti ezredeslakás, — gyakorolták ájtatoságukat, s itt kápolna szándékoltatván 1657-ben épitetni, az evangélikusokból álló városi tanács ezen épitésnek ünnepélyesen ellenmondott; az épités még is foganatosíttatott, de a kápolna ablakait oltárait és a bennlevő eszközöket Ráday Gombkötő Mátyás ugyanazon évi május '23-án öszerombolta. A plébánia/ vagy magyar templom alakja, kiilpárkányzatának kacskaringós lombozataival, s az ezeken alkalmazott Luther, Melanchton s. a. t. dombor arezképeivel, aránytalan magas tornyával, épitészeti szempontból mit sem nyújt érdekest, a mi figyelmünket lebilincselhetné ; egyedül a szentélyt és templomot elválasztó vasrácsozatu korlát bir némi iparművészeti jelentőséggel. A plébánia egyház művészeti kincsei gyanánt kell elismernünk: a kitűnő szorgalommal, nemes Ízléssel, s renaissance jelleggel készitett két font sulyu aranyozott ezüst szentségtartót, továbbá a sokkal nehézkesb mivti, de azért szintén szép aranyozott ezüst kehelyt, melynek magassága 8". öblének legnagyobb átmérője 3" 10"', talapátmérője pedig 4" 10'". Talpazatának góth felirata fölvilágosítást nyújt a mii eredetéről: her § volfgang § haiden § hat § lassen § machen § disen § köhlich § do § mari § czelt § 1§5§8§6§. Alul vékonyan pedig ez áll bevésve: XXX lott m9 14 Ezen kivül mint becses