Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 48 — ezelőtt a város plebániaegyháza volt.

1) A protestantismusnak meghonosulása után négy évvel, 1554-ben az akkori katholikus plébános ismeretlen okokból állomását elhagyván egész 1560-ig a helvét, — ezentúl pedig a tetemesen felszaporodott ágostai vallású németek használták;

2) mignem 1671-ik május 12-én, és következő napokon Széchenyi György győri püspök közbenjárása folytán, egy tekintélyes egyházi, és világi férfiakból álló császári küldöttség által az ágostai hitfelekezetüektől, több napi ellenszegülés daczára, az egyház visszafoglaltatott,

3) s a római katholikus hivek lelki ellátására jezsuiták telepittettek le. Ezeknek 1774 évben bekövetkezett felfüggesztése után 1777-ig szombathelymegyei világi papoknak, azon évtől fogva 1815-ikig kegyesrendieknek, ezután pedig a szent benedieknek adatott át a gymnasiummal együtt szt. Jakab egyháza.

4) Az 1671-iki évben a katholikusok részére történt visszafoglalás után, a német evangélikusok a magyar protestánsok által akkoriban használt magyar templomban gyakorolták rövid ideig ájtatosságukat; miután azonban a két nyelvű hivek között súrlódások támadtak, a német protestánsok számára imaházul Küllős Gergely háza szereztetett meg, addig pedig míg ez átalakíttatott, vallásgyakorlatukat a város tanácsházában végezték.

5) Mikor, és ki által épitetett szent Jakab egyháza, biztos okmányi adatok hiányában nem vagyunk képesek elhatározni. Bosnák, Kőszeg ostromának leirója, minden kutforrás idé*) Istvánfy, s utánna Bosuak. 2) Magyarhoni ágostai hitű evang. egyház egyetemes névtára. Székáts József 1858.1341. 3) Jezsuiták jegyzőkönyve. *) Kőszegi gymnasium története. Holler Engelbert. 1865. s) Városi jegyzőkönyv.