Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872
CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára
— 49 — zése nélkül, csak agy tapogatódzva, s ő utánna mások is, az egyház épitését — Gara Miklós fiának, szintén Miklós nádornak tulajdonítja ') Lehet az egyház még korábbi, de lehet későbbi eredetű is; hanem, ha építészeti modorát, erős oszlopait, hajóit, szentélyének csinos góthivü ablakait biráló szemekkel tekintjük, akkor alig i'ogunk hibázni, ha bölcső korát csakugyan a 14-ik század végére, vagy a 15-ik század elejére teszszük. Nem szenved azonban kétséget, hogy a letűnt század viszontagságai, különösen az 1440. 1700 ik 1710-ik 1720-ík években dult lángok pusztításai, a jezsuiták ízléstelen baroque díszítései, s átalakítási szenvedélye, szt. Jakab egyházát eredeti, mindenesetre tetszetősb alakjából több tekintetben kiforgatták ; az egyház góth részeivel Öszhangzásban nem álló törpetorony, s sajátszerű homlokfala első látásra már a jezsuiták nehézkes, torzszerű útidomitásáról tesznek tanúságot. Különben az egyház egyszerű, rövidsége szélességének arányával ellentétet képez, három hajóját tekintélyes fejnélküli oszlopok támogatják. A szentély oldalán található papi szék, s ennek átellenében levő három osztályzatú menyezet a középkor nemesebb Ízlésének hirdetői. A templom szentségháza a rococo kornak díszesebb müvei közé sorozható. A iőoltártól balra délnek benyúló kápolnát Bezerédy Imre, Rákóczy ezredese 1707-ben, a másik délre és északra eső oltárokkal díszített szárnyépületeket 1758-ban Kereskényi Ádám jezsuita fönök építtette. ~)Az egyház főbemenetének csarnoka, mely a csinos főajtót eltakarja, szintén későbbi időből származik. Az egyház nyugati részét még 1745-ben faragott kö») Rosuák 12. 1. *) Városi jegjzókönjv. 7