Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 45 — bontó, vagy orgonaágyuí kilövetni akarván, az a rozsda miatt el nem sült. A lefolyt századokban egész a mult század derekáig a közlekedés a belvárosból mint emiitők két helyen — az északi vagy fölső, és déli vagy alsó kapun át eszközöltetett ; az uri utczából közvetlen a külvá rosba. kijárás nem volt, ez csakl777-ik oktober 31-én Svetics Jakab királyi személynök sürgetésére, kinek háza a mostani 12-ik számú Mollik-féle ház volt, a város sánczárkán csináltatott boltozatos liid által foganatosíttatott. A bálház melletti Lombaytorony kapuján a közlekedés egyedül gyalogolok számára még csak 1821-ben, a halászkapunál szintén ez idéttnyittatott meg. A fölső vagy austriai kapunak kijáratánál a sánczárkon híd feszült, s ettől jobbra keletnek a 85-ik számú Riedlféle ház udvarát szabály os négyszögű tavacska borította. Az emiitett liid nyugoti terét 1826-ik május 26-án Párezer Antal megvásárolván ott házat emelt, s a híd helyét most pinczével, kamarákkal aláépítetett ut foglalja el. A fapiaezon, hol sz. Mária szobra áll, továbbá a császár utcza derekán a 726. sz. ház átellenében, a mint az ut a rohonczi utczába kanyarodik, s végre a magyar utczai „téglázó vas^-nak gúnyolt sétányon az 584-ik számú egykori Sennyei házzal szemközt — tavacskák állottak. Igen tévednénk, ha azt hinnők : hogy a belváros utczai házai az előbbi századokban oly alakúak voltak mint napjainkban; nemcsak a külváros, hanem a belváros házainak is nagy része zsúppal volt fedve, és csak 1720-ban tiltatott meg a belváros házainak szalmával való födetése. 1723-ban összesen 239 polgári, 17S kisebb, és 41 elpusztult ház találtatott, holott