Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

— 46 i — most a város együttlegesen 915 házat számlál. Az utczák tisztán tartására vajmi kevés gond fordíttatott; a szemét és egyéb hulladék rendesen a vár, és belváros sánczárkaiba hányatott; az elhullott marhák s egyéb házi állatok hullái pedig régente a város közvetlen közelében a mostani hegyaljai utcza nyugati részére hordattak, hol fölhalmozva, vagy szétszórva időről-időre nagyobb mennyiségű marha és lócsont bevert. Innét eredhető az emiitett utcza egy részének Lucsen, Lucson és Luchont ltí-ik századbeli elnevezése. Utczakövezet, födött csatornák nem voltak, hanem a házak udvaraiból kifolyó rondaságot a sánczárkok, nyitott csatornák fogták föl, melyek tavaszszal a hó rögtöni olvadásakor vagy záporesők alkalmával rohamos patakokká növekedvén és kiáradván, bűzhödt tartalmokkal a város utczáit elborították, vagy ennek külömböző részein található tavacskákba, és sánczárkaiba folytak, s ugy a léget megfertőztették. — A belváros alsótorony kapujának kijáratánál nyugotra a belváros sánczárkának partjain, hol most a takarékpénztár épülete, s egy egész sor diszes magánház áll, 1701-ben tüskék és bozótok tenyésztek, — melyeknek kiirtására öreg Fábry István vállalkozott oly feltétel alatt, hogy azon tért neki a város használatra engedje át. Keletről pedig, — hol az 50-ik szám alatti Ilirtenhuber ház van és a jelen század harminczas éveiben ezen ház földszinti részében mészárszékek valának, még 1745-ben nyitott fabódé állott, melynek helyét Pittner J'zsef tornyosmester megvásárol vári 1774-ben itt emeletes házat s benne táneztermet épített, mely azonban néhány évi használat ucán beomolván, a jelen század elején Antoin Gáspár a mostani bálházat építette. A belvárosnak egyetlen vendéglője, az „arany