Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 40 y ' ször találkozunk Larius azon állításával, mely szerint a kőszegi fölső-vár, — avar királyok lakhelye lett volna.

1) Egy ujabbi kitűnő történetírónk Béla király névtelen jegyzőjének 57-ik fejezetére hivatkozva, kétes és kifogásolható alapon — mint már más alkalommal kimutatni törekedtem

2) — a kőszegi fölső vár építését Zsolt vezérünknek tulajdonítja.

3) A sötétség homálya csak ott kezd először oszolni, midőn Kőszeg fölső várát okmányilag 1248-ban Herbord gróf,

4) — 1263 ban Omode győri püspök rokonai Morius és János grófok

5) 1279-ben pedig a Németujváriak birtokában találjuk 6) A Németujvári grófok (comites de Gussing) azon ismeretlen eredetű, a hatalom polczára sasszárnyakkal a mily rohanó sebességgel fölemelkedett, oly nyom nélkül letűnt, mintegy századig virágzott családnak valának ivadékai, kik a 13-ik század végszakában, jelentékeny bár, de kárhozatos szerepet véstek a történelem lapjaira. A kőszegi fölső-vár e korbani birtokosának Németujvári Ivánnak féktelen garázdálkodásai, s rablásai megakadályoztatása, — de egyszersmind érdemlett megfenyitése tekintetéből az 1291 ik évben Székesfehérvárt összegyűlt országrendei által hozott törvények, — s ugyanezen évi augustus hó 28-án Albert osztrák herX czeg, és 3-ik Endre királyunk közt Hainburgban létrejött békeszerződés alapján, a kőszegi _fölső vár, *) Teleki „Hunyadiak kora" 6. K. 1. R. 71 lap. 2) Századok 1869 folyam 98 lap. ») Horváth Mihály magy. orsí. tört. 1. R. 86. I. Fejér Cod. Dipl. IV, 2. 31 lap. s) Fejér Cod. Dipl. IV. 3. 114. 1. 6) Fejér Cod. Dipl. V. 593. és VIII. 3, 321. lapon közölt osztályleyele uémttujvári grófoknak.