Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

Szent-Yid várával együtt, mint rabló fészek leromboltatott,

1) s többé föl sem épülhetvén, az események hatalma a kőszegi alsóvárt, és a 13-ik század közepén e körül emelkedett várost léptette a történelem szinpadára.

2) Kőszeg város termékeny halmoktól, festői hegyektől övedzett kies vidék ölében fekszik a Gyöngyös folyam balpartján, hosszú vonalban elnyúló házsoraival, plébánia egyházának, herczegi várának kiemelkedő magas tornyaival, helyenkint látható bástyafalaival, melyekről az ostromok nyomai, véres küzdelmek sötét árnyai között, a hősi tett fénylő dicsősége sugárzik előnkbe. Magát az összes várost az egykor körfalakkal, mély sánczárkokkal védett belváros, továbbá északról Sziget, délről pedig a Magyarutcza (régente magyar Hoslad) külvárosok képezik. A belváros régiebb házainak eredeti alakja, — az idők folyamán eszközölt módosításoknak, lényeges átváltoztatásoknak és a 18-ik század épitési Ízlésének esett áldozatul; csak a város tanácsházának északra dülő és a 4-ik számú ház kapuszine által eltakart oldalán, ugy a27-ik számú Stettnerféle ház déli részén látható ablakok emlékeztetnek a középkor góth építészetének jellegére. Egészen más képe volt Kőszegnek az 1532-ik évi török ostromot megelőzött időkben, midőn a külváros csak elszórt szalmafodelü szegényes házaival környezte a körfalakkal minden oldalról erődített belvárost, s ennek nyugoti szögletében álló várt. Ha az ostrom előtti korszakból a várt, és még ekkor nagyobb részben szalmafodelü házakkal biró belvárost élő szemeink elé >) Fejér VI. 1. 180. Katona VI. 1070. és 1241 1. *) Fejér VIII. 3. 279. 2