Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Az őskorról

— 34 i — Az őskorról. Az ős, vagy mint általánosan nevezik, a történet előtti vagy kivüli kor időtartamának meghatározásában a legeltérőbb véleménykülömbségek léteztek a 18. század művelődés-történészei közt, a mintáz máskép nem is lehetett, ha meggondoljuk, hogy nemcsak sokkal csekélyebb mérvű anyaggal rendelkeztek, mint a mostaniak, hanem még azt is, hogy az egyetlen illetékes utmutatót e téren, a praehistorikus régészetet, a kutatásnak azon szakmáját, mely épen csak az utolsó évtizedekben vétetett tudományos kezelés alá, teljesen nélkülözniük kellett. Tán nem lesz érdektelen kissé behatóbban megvizsgálni, mennyivel járultak ezen ujabb ismeretek az őskor időtartamának viszonylagos megfejtéséhez. l) Habár az időszámítás az egyiptomiak, hinduk és chinaiak végtelen dynasticus sorrendjeit többé kevésbé fictiónak tartja is, az még is bizonyos: hogy egy aránylagosan nagy művelődés nyomait még fenlevő emlékeken mintegy öt ezer éven tul visszafelé kisérhetjük. Ha a kelet s nyugat irott bizonyítékait összefoglaljuk, nem titkolhatjuk el magunk előtt, hogy az ázsiai fajok nagy vallás szakaszai, melyekből a mai Bráma, Zoroaster s Buddhaféle vallások támadtak, a történet igen régi korszakába tartoznak. Ha nem is fogadjuk el egész terjedelmében Müller Miksa tanár azon állítását, hogy a „ívig Yeda," az ázsiai hymnusok ezen gyűjteménye „az emberiség könyvtárában a legrégibb könyv;" ha e gyűjtemény keltének kiszámítását nem tartjuk is mérvadónak ; mégis el kell ismer8) B. Tylor Edvard, Die Anfänge der Cultur.