Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Savariai fölirattanulmányok I.

- 20 — állították eme győzelmi emléket ? — Fölíratunk erre kimeritőleg megfelel. Ezen emlék a Felső-Pannónia nemtőjéről elneve­zett collegium műve. A collegium decurióinak, azaz tanácsnokainak végzését a collegium két mestere s két jegyzője hajtotta végre, hihetőleg a collegium költ­ségén, habár e pontról föliratunk hallgat is. Vizsgáljuk meg mindenekelőtt a római collegiu­mok mibenlétét. A collegiumok vagy a római senatus, vagy a császári teljhatalomtól helybenhagyott s megerősített oly testületek, társulatok vagy czéhek voltak, a me­lyekbe azon egyének állottak össze, kik vagy ugyanegy életmódra adták magukat, vagy ugyanegy hivatalt viseltek, vagy végre ugyanegy művészetet, mesterséget vagy keresetmódot gyakoroltak. E társulási szellem a római birodalom egész te­rületén virágzott, miért is a collegiumok számát biz­tosan meghatározni nem lehet. Egy-egy collegium tagjainak száma a régi közmondás szerint: „tres fa­ciunt collegium" háromtól fölfelé szintén a meghatá­rozhatlanig ment. A collegiumok általán két nagy csoportra sza­kadtak, a szentekre (sacra) és világiakra (profana.) A szent collegiumok között első helyet foglal el a Eomában székelt különnevü papság négy főcollegiuma. Azonban a tartományokban is volt ily szent, vagyis papi collegium akárhány, melyek tagjai egy bizonyos istenség különös tiszteletére — cultusára — egyesültek. Ilyen volt a föliratunkbeli Felső-Pannonia nemtőjének collegiuma is. A világiak ismét két nagy osztályt.képeztek, me­lyek elsejében a nyilvánosak, másodikába a magánosak

Next

/
Thumbnails
Contents