Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Savariai fölirattanulmányok I.

— 21 i — tartoztak. A nyilvános (publica) collegiumok a közvagy katonai ügyek vezetésével foglalkoztak. Ide sorolandó mindenek előtt a consulok collegiuma, azután az úgynevezett collegium romanum, az egész római nép közhivatalnokainak testülete, a hat —tiz - tizenöt férfiak, lovagok stb. collegiuma. A magán (privata) collegiumok száma magában foglalta a művészek s bármi néven nevezett iparüzők collegiumait. Minden collegium belszervezete kicsiben az egész római állam szervezetéhez hasonlított. Mindegyiknek külön törvényei, hivatalnokai, tanácsosai (decurio), pénztárnokai, jegyzői (scribae,) ügyvédei, birái, védői és szolgái voltak. Nemkülönben itt-ott a collegium atyáira, anyáira, védnökeire vagy védnöknőire is akadunk. A collegium legfőbb hivatalnokai a mesterek (magistri) voltak, kik vagy egy, vagy öt évre, vagy élethossziglanra választattak. A collegiumok tagjai tartoztak bizonyos meghatározott napokon a collegium közös isteni tiszteletén vagy áldozattételén megjelenni, a kivetett adót vagy rájok rótt büntetést a collegium pénztárába befizetni, melybe az elhunyt tagok kegyadományai is folytak, a melyből azután a testület kiadásai fedeztettek. Megvolt e kivül minden collegiumnak saját nemtője, védistene, kinek tiszteletére templomot emeltek, áldoztak; megvolt mindegyiknek saját curiája, — tanácsháza, — melyben a társulat elöljárósága tanácskozott, végzéseket hozott, biráskodott, a melyben levéltára, pecsétje, sőt zászlaja, jelvénye őriztetett. Végre, valamint a collegiumok tagjai éltökben legtöbb ügyeiket közösen végzék el, ugy holtuk után