Tóth Csaba (szerk.): Hommage á Cézanne. Cézanne hatása a magyar festészetre 1905-37 között. Tóth Csaba interpretációi - Szombathelyi Képtár Katalógusai (Szombathely, 2006)
Márffy Ödön [22] - Ösztönösen Párizsba mentem, ahol váratlanul megtaláltam a megfelelő légkört. Az impresszionizmus már teljesen kibontakozott, az impreszszionisták az elismerés magas fokán álltak... A fiatalság már lassan kezdett elfordulni tőlük, egy állandó, konstruktív irány felé kerestek utat... Paul Guendet terelte a figyelmet Cézanne -ra, Cézanne-t akkor még csak szűk művészkörben ismerték. Öreg volt és Aix-ben lakott... Van Gogh és Cézanne, ők voltak párizsi éveim vezércsillagai! Nagy Imre [23] - Az akkori ifjúságot Cézanne felfogása és színei vezették a piktúra útjain. Onódi Béla [24] - Párizsi időm nagy hányadát képtárakban töltöttem... A századforduló művészeti áramlásait bemutató képtárak izgatták képzeletemet, az impresszionisták, majd Cézanne. Mennyország kulcsát én a földre ejtem (2005) Boldizsár István, 1930 k. Perlott Csaba Vilmos [25] - Annak idején, mikor Cézanne-nal és Van Goghgal behatóbban foglalkoztam, elmentem azokra a helyekre, ahol képeik készültek, és csodálkozva láttam, hogy mindketten mennyire „naturalisták” voltak. Motívumaikat nemcsak megtaláltam, hanem olyanoknak is láttam, amilyeneknek előzőleg a képeken láttam... A háború előtti években Cézanne, Picasso, Matisse megcsinálták a világ művészi forradalmát. Cézanne volt a teoretikus, aki fölállította a kompozíció kubisztikus elvét és Picasso volt az, aki e teóriát praktikus térre helyezte át. És templomokba tér be (2005) Jeges Ernő, 1926 S legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél (2005) Czigány Dezső Pór Bertalan [26] - A modernek ellen folyton azt vetik, hogy nem tudnak rajzolni. Szerintem a festészet, érzéseknek, látásoknak, formával, vonallal, színnel való visszaadása, a rajz csak részletkérdés. Azt is vetik a modernek szemére, hogy nem tanultak. Csak nem mentek viszsza Pilotyhoz, akitől a korábbi mesterek tanultak? Ma Cézanne van a levegőben, tőle tanulnak. Szalay Lajos [27]-Új kifejező erejű térfantázia csak azoknál a festőknél fordul elő, akik elmélyedtek Cézanne és a kubizmus tanú Imányozásában. Tihanyi Lajos [28]- Ezekről a fogalmaimat azután a Párizsban töltött rövid néhány hónap kitárta előttem. Röviden mentem keresztül, néhány érdemlésre méltó kísérlettel, a környékező hatásokon. Greco, Gauguin és Cézanne, akin keresztül csak a tárgyak és a természet megkonstruálása volt a feladat, de ez már akkor is a kép megkonstruálására vezetett. Tolnay Károly [29] - Fülep Lajos kimutatta az akadémizmusnak és impresszionizmusnak a XIX. század második felének világnézetével való összefüggését. Cézanne kezdettől fogva, mint az impresszionizmus opponense lép fel, az impresszionizmusnak ez a meghaladása mégsem jelenti a szellem új állapotát, hanem éppen a második századfél szellemének inkarnációját. Akadémizmus és impresszionizmus csupán tünetei a szellem századvégi állásának, bennük csak a világnézet és a forma korrelációjáról - Cézanneban, akinél valósággá lényegül a szellem, a forma és a világnézet azonosságáról van szó... A XIX. század első felének valóságul csak a fragmentum maradt. De ez a töredék a maga elszigetelt voltában legalább jelentésegész még, a század második felében ez Is elvész. s marad a jelentéstelen töredék. Az ehhez rendelt formát Cézanne találta meg - egyedül Cézanne... Cézanne tudvalevőleg későn találta meg a realitás formáját, de amikor megtalálta végül, úgy tűnt neki, hogy mindaz, amit korábban alkotott, értéktelen holmi... Amint az impresszionistáknak, neki is csak színjelenségek vannak adva, de ő nem elégszik meg, mint azok, puszta látszatuk foltszerű megrögzítésével, hanem nézésének tárgyteremtő erejével egy objektív állandóság világává formálja őket. A legnagyobb titok, amelynek törvényét kutatja (tudónak is nevezte egyszer magát) az, hogy a benyomásként adott világ miképpen tárgyiasul mégis az alkotó szemen keresztül... Mert nem másolás az ő világa, hanem újrateremtett valóság: az alkotó nézés eredménye... Cézanne objektivizmusa nem a régi mesterek objektivizmusához való visszatérés, ő a magáéhoz az impresszionisták szélsőséges szubjektivizmusának az asszimilációja révén jut el. Cézannenál az árnyalatok és a fények érzékelése eleve feltételezi az impresszionizmus alapos ismeretét, csakhogy ez az érzékelés nála alárendelődik a tárgyak szer-Forgószélben próbáltam állni (2006) Schiller Géza, 1923 Jaj, majdnem szétfeszít a szerelem (2006) Csont Ferenc, 1913 Sikáltam hajót, rántottam az ampát (2005) Kádár Béla, 1921 k.
