Tóth Csaba (szerk.): Hommage á Cézanne. Cézanne hatása a magyar festészetre 1905-37 között. Tóth Csaba interpretációi - Szombathelyi Képtár Katalógusai (Szombathely, 2006)

Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház (2006) Barczó Endre, 1930

kezeiének... Sokszor mondták Cézanneról, hogy primitív, és ebből a szempontból joggal nevezhető annak, mert megvan benne a csodálkozás és az öröm olyasvalamin, amit a közönséges ember, mint magától értetődőt észre sem vehet: a tárgyak létezésén. De ennek a primitívségnek éppen a XIX. század rafinált kultúrája az előfeltétele, el kellett előbb veszíteni mindent: az egészet, az egész érzését, az egyet, hogy jöhessen Cézanne... Cézanne tájában nincsen soha alak, nem rezdül benne a legkisebb élet sem. Innen másvilági „csöndje”, amelybe süppedve, rétegesenlépcsősen hatol a szem. Mintha a kozmosz egy lekanyarított kincsdarabja lenne... Nem emberek, nem fák, nem folyópart: valami nyárian csöndes és tiszta „őstermészet" ez, amelyben nem mocskolódott be még semmi, az anyagok megóvták még szüzességüket - a készre formáltság előtti „természetet”... A kompozíció értelme a cézanne-i képben egészen más, mint azelőtt volt... Nem „kezdet” Cézanne, hanem egy világkor lezárója, és félreértik őt azok, akik azt hiszik, hogy az ő primitívségét a tárgyteremtő nézés archaikus alapélménye nélkül is folytatni lehet. Ez az élmény volt éppen a cézanne-i világ egyetlensége s éppen ez időhöz kötött.

Uitz Béla [30] - A kubizmus tulajdonképpen a Cézanne által felvetett formaprobléma továbbvitele. Itt ugyanis kiléptünk a természetből, de nem a természet volt a fontos, csupán annak formaproblémája, a kompozíciós törvényszerűség megoldása, legyen bár tájkép, alak, csendélet, portré, interieure.

Halászok csendes árnya ring (2006) Basilides Barna

Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama (2004) Pituk József Viktórián

Í1] Születtem... magyar képzőművészek önéletrajzai - Palatinus, 2002 Bp. (307) valamint KASSÁK LAJOS: Vallomás tizenöt művészről, újraközölve: Éljünk a mi időnkben Magvető Könyvkiadó, 1978 Bp. (292-293) [2] BERNÁTH AURÉL: A kompozíció sorsa az újabb festészetben (Első közlése a Magyar művészetben, 1937-ben), BERNÁTH AURÉL: A Múzsa udvarában - Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1976 (123, 127-128) [3] BOROMISZA TIBOR: A fiatal festőművészek mai

helyzete, Nagybányai Hírlap 1911.03.26.1-3, újraközölve JURECSKÓ LÁSZLÓ: Boromisza Tibor (Nagybánya Könyvek 5.) 1996 Miskolc (157)' [4] BORSOS MIKLÓS: Visszanéztem félutamból- Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971 Bp. (329) ■ [5] BÖLÖNI GYÖRGY 1907 és 1911 között összesen három cikket is írt Cézanne-ról. Az idézeteket ezekből válogattuk. „Képek között"című kötetében új kiadást is láttak 1967-ben. Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. (84-87, 332-338, 383)1 [6] BÖLÖNI GYÖRGY: Czigány Dezső - újraközölve: Képek között, Szépirodalmi Könyvkiadó 1967 Bp. (207), BÖLÖNI GYÖRGY: A művészek és Tisza István - újraközölve U.o.(580) * [7] DÉSI HUBER ISTVÁNNAK kiválóak a művészeti írásai, publicisztikái. Több lapban is publikált, pl. a Korunkban és a Népszavában, de publikálatlan tanulmányai is fennmaradtak, pl. A mai magyar festészeti törekvések. Válogatott írásait A Művészetről címmel a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki 1959-ben Budapesten. Az idézetek innét valók. (28, 56, 62, 93) ■ [8] Párizsi emlékeim FERENCZY BÉNI - írás és kép. Magvető Könyvkiadó Bp. 1961 (25) ■

[9] FERENCZY VALÉR: Frenczy Károly - Nyugat kiadás 1934 Bp. (65, 91-92) ■

[10] Fülep Lajos három tanulmányt írt Cézanne-ról, egyiket 1906. október 31-én a Szerda című lapban Cézanne halálakor, a másikat a Művészet 1907/3 példányában, a harmadikat a Hét 1912. májusi3-ai számában. Mindhárom újraközölve FÜLEP LAJOS: Egybegyűjtött írások /.(1988. Bp. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport) Az idézetek innét valók (328-330, 356, 359-365) * [11] Genthon István Korb Erzsébetről- GENTHON I. - Korb Erzsébet Amicus Kiadás Bp. 1928 (12) ■ [12] Születtem... Magyar képzőművészek önéletrajzai - Palatinus, 2002 Bp. (290) * [13] GULÁCSY LAJOS: A Művészház kiállítása Kritika, 1910/4 Bp. - újraközölve GULÁCSY LAJOS: A virágünnep vége (szerk.: Szabadi Judit) Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989 Bp. (68) ■ [14] HAMVAS BÉLA: Zöld és lila - megjelent a Patmosz I. poszthumusz kötetben, Életünk Könyvek, 1992 Szombathely (169 p.), valamint Kései művek melankóliája - megjelent a Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis poszthumusz kötetben, Vigília, 1987 Bp. (152. 160 - 161)

[15] HEVESY IVÁN: A posztimpresszionizmus művészete - Kner Izidor kiadása Gyoma, 1922 (29-32) * [16] József Attila levele Gáspár Endrének Párizsból. 1926 okt. J.A. Művei II. Szépirodalmi Könyvkiadó 1977 Bp. (513) * [17] Kassák Lajos több képzőművészeti publikációja foglalkozik Cézanne festészetének kisugárzásával, melyeket összegyűjtve kiadtak halála után - Éljünk a mi időnkben- címmel, illetve Az izmusok története is foglalkozik ugyanezzel. Az idézetek innét valók. KASSÁK LAJOS: Éljünk a mi időnkben - Magvető Kiadó Bp. 1978 (420), KASSÁK LAJOS: Az izmusok története - Magvető Kiadó Bp. 1972 (18, 39)1 [18] Kállai Ernő egy könyvet - Cézanne és a XX. századi konstruktív művészete (Bp. 1942) és egy tanulmányt - Cézanne, az ősapa (Pester Llyod, Bp.l943. aug. 29.) írt Cézanne-ról és az egyetemes és magyar festészetre gyakorolt hatásáról, valamint az Új magyar piktúrában (Amicus kiadás, 1926) is részletesen foglalkozik a témával. A könyv újra kiadásra került: KÁLLAI ERNŐ: Összegyűjtött írások- 8 (2003. Bp. Argumentum Kiadó), a tanulmány pedig a Művészet veszélyes csillagzat alatt (1981. Bp. Corvina Kiadó) Az új magyar piktúra második kiadása- Gondolat, Bp. 1990 Az idézetek innét valók. (105-106, 198-202, ill. 54-55) [19] KERNSTOK KÁROLY - A kutató művészet Nyugat, 1910/1.(95-99) - újraközölve Kortársak szemével Corvina Kiadó 1967 Bp. (107) [20] Kmetty János - Önmagámról - Műbarát 1922/5 Bp. és Levél a szerkesztőhöz - Magyar írás 1922/4 Bp. mindkettő újraközölve KMETTY JÁNOS: Festő voltam és vagyok, Corvina Kiadó 1976 Bp. (37, 42), valamint URY IBOLYA: Kmetty János - Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1979 Bp. (8) [21 ] Születtem... Magyar képzőművészek önéletrajzai- Palatinus, 2002 Bp. (329) ■ [22] Horváth Béla interjúja Márrfy Ödönnel 1956. március 21-én, megjelent Kernstok Károly és vendégei, látogatói Nyergesújfalun- Kernstok Füzetek/3 2000 Tatabánya (87-88), valamint egy 1948-as, Kállai Ernővel készített interjúból idéz ZOLNAY LÁSZLÓ: Márffy, Corvina kiadó 1966 Bp. (8) ■ [23] NAGY IMRE: Ahogy Csíkba megérkeztem - Európa Könyvkiadó Bp. 1983 (92) // [24] S. NAGY JÁNOS: A szentendrei festő - Onódi Béla Kairosz Kiadó 2003 Bp.(31) ' [25] KASSÁK LAJOS: Vallomás tizenöt művészről, 1942 — újraközölve: Éljünk a mi időnkben - Magvető Könyvkiadó, 1978 Bp. (287) valamint A képzőművészek új társasága - Magyar írás 1926/ 2-3 újraközölve Kortársak szemével - Corvina Kiadó 1976 Bp. (166) ■ [26] BÖLÖNI GYÖRGY: A művészek és Tisza István - újraközölve Uo. (585) ■ [27] KÁLLAI ERNŐ: Őszinte beszámoló egy beszélgetésről - Magyar Csillag, 1942 /I. - az idézet újraközölve O. JOBBÁGYI ZSUZSA: Medveczky Jenő - Képzőművészeti Kiadó Bp. 1982 (5) ■ [28] BÖLÖNI GYÖRGY: Képek között, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967 Bp. (598) ' [29] TOLNAY KÁROLY: Cézanne történeti helye (kísérlet művészetének értelmezésére) - Ars Una Bp - 1924. március, I évf. 6. szám (205-226. p.) Újraközölve A Vasárnapi kör (Gondolat, Bp. 1980) és a Teremtő Géniuszok kötetben - Gondolat, Bp. 1987 (230-243. p.) valamint - Fülep Lajos írása Cézanneról, Fülep Lajos emlékkönyv Magvető Könyvkiadó Bp. 1985 (150)1 [30] BAJKAI ÉVA idézi Uitz önéletrajzából a Szemtől szemben sorozat kötetében, Gondolat könyvkiadó, 1974, Bp. (103)