Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Sümegi Pál: A vasi táj környezettörténete a jégkor végétől a császárkorig

BdÄ? Dozmal Rohr. Baláta 140. A pollenanalitikai fúrások elhelyezkedése Nyugat-Magyarországon Verbreitung der pollenanalytischen Bohrungen in West-Ungarn összehasonlítva rajzolódtak ki a va­si táj utolsó 11-12 ezer évében lezaj­lott növényzeti változások jellegze­tességei. Az őskörnyezeti lelőhelyek mellett a régészeti lelőhelyekről elő­került növényi és állati maradvá­nyok feldolgozásait is felhasználtuk az emberi hatások tisztázásához. Ezeket az átfogó környezettörténeti vizsgálatokat az 1980-as és 1990-es években kezdték el a kutatók a tér­ségben, a Jerem Erzsébet és Ilon Gá­bor régészek vezette Sopron-Krau­tacker és Gór-Kápolnadomb régé­szeti feltárásoknál. Munkánkban kiemelkedő jelen­tőségűek voltak a virágporszemek, növényi maradványok és a száraz­földi csigák, amelyek nyomán ki­sebb-nagyobb területek növényzeti változásait, az egykori júliusi hő­mérsékletet, páratartalmat, az egy­kori tenyészidőszak éghajlati viszo­nyait tudtuk rekonstruálni. Talán szokatlan, hogy a szárazföldi csigá­kat is felhasználtuk a növényzeti és éghajlati változások rekonstruálásá­ra, de a csigafauna rendkívül érzé­keny a növényzeti borítás, a pára­tartalom és a hőmérséklet megvál­tozására, ezért kiválóan alkalmas az egykori emberi tevékenység nyo­mán megbontott növényzet és az egykori helyi éghajlati tényezők vál­tozásainak megrajzolására. A virágporszemek elemzését ki­terjesztettük a temetkezések során földbe ásott urnák, valamint a há­zak falait alkotó cölöplyukak anya­gának feldolgozására is. Ennek nyo­mán lehetőségünk nyílott a temet­kezések és házépítések évszakának 200

Next

/
Thumbnails
Contents