Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Sümegi Pál: A vasi táj környezettörténete a jégkor végétől a császárkorig

meghatározására úgy, hogy a mai növények virágzási ideje nyomán pollennaptárt készítettünk, és az urnákban, cölöplyukakban feltárt virágporszem összetételt ezekkel hasonlítottuk össze. Az egykori emberi tevékenységek lehatárolásánál rendkívüli segítséget nyújtottak azoknak a virágos növényeknek a feltárt virágporszemei, amelyek a rovarbeporzás következtében csak kis távolságra terjednek el, és rövid ideig virágoznak, mert az éven belüli pontos kronológiai lehatárolást kifejezetten segítették. A Vasi-síkság a lösszel fedett kavicstakaró következtében látszólag egyhangúan lapos táj, felszíni formákban aránylag szegény és csak a patakok medrei teszik változatosabbá a vizsgált terület felszínét (141. kép). A Sopron-Vasi-síkság nyugati pereme egy mozgalmasabb felszínű hegylábi (Pinka-fennsík), majd középhegységi régióban folytatódik a Kőszegi-hegység peremén (142. kép), de még ezeken a területeken is megtalálhatóak a löszös üledékek. Ez a jégkorban a hulló porból kialakult, majd vályogosodott üledékes kőzet rendkívül jelentős tényezőt alkotott a vasi környezetben megtelepedett újkőkori közösségek életében. Ugyanis nagyon termékeny, igen jó elemforgalommal jellemezhető barna erdei talaj fejlődött ki ezen a geológiai képződményen a nyugat-dunántúli környezetben (143. kép). Ezért nem véletlen, hogy a Krisztus előtti 6. évezred közepén a nyugatdunántúli és közte a vasi területeken megtelepedett és a régióban első termelő gazdálkodást folytató Dunántúli vonaldíszes kerámia népei szinte csak a löszös felszíneken telepedtek meg. Az egyik legjellegzetesebb megtelepedésük a szombathelyi Oladi platón figyelhető meg. 141. A Gyöngyös-patak kavicstakarójának digitális domborzati térképe Digitale 3D-Plan über die Kieselschicht von Gyöngyös-Bach 201