Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Nagy Marcella: A Nyugat-Dunántúl a bronzkorban - Ilon Gábor: Gór-Kápolnadomb

Gyulai Ferenc és Torma Andrea archaeobotanikai feldolgozásának máig csak részleges eredményei vannak, hiszen az összes felszedett minta meghatározása, de régészeti kormeghatározása sem történt még meg. 6 gödörből (pl. H-6 szelvény „d/2", E-15 szelvény „b/1") kiemelt próbában 20.353 db termés és töredék alapján 34 növényfajt határoztak meg a korszakból. Ezek közül kiemelkedik a rozs, amelynek ez a legkorábbi magyarországi előfordulása. Legfontosabb gabonájuk a tönké búza volt (az összes szem 45%-a), amit az alakor (20%) és harmadikként a tönköly (10%) követett. Kevés árpa (4%) és minimális mennyiségben (1%) köles is előkerült. A kalászorsók és a gyomnövények nem teljes mértékben megtisztított (szeleléssel?) és raktározásra kerülő táplálékról vallanak. A fejlett földműveléshez (őszi és tavaszi vetésű gabonák) magas színvonalú konyhakerti növénytermesztés tárAJÁNLOTT IRODALOM suit, amit a borsó, lencse és gomborka (olajnövény) magok igazolnak. Az egykori környezetről a magok 27%-a vall. Eszerint a telep közelében erdő, víz és mocsár, továbbá olykor nedves rét is lehetett. A gyomok egy része nitrogénben gazdag, esetleg trágyázott földeket sejtet. Fűköh Levente részleges, a begyűjtött és kiiszapolt csigákon alapuló malakológiai feldolgozása az archaeobotanikai feldolgozást megerősíti. Rekonstrukciója szerint egy vízközeli, a folyót kísérő ligeterdei társulásról beszélhetünk, amelyet a domb meredekebb oldalain nyílt füves vegetáció váltott fel. A góri példa azt erősíti, hogy a népesség növekedése, a társadalmi differenciálódás és az igények bizonyos fokú előre haladása törvényszerűen eredményezte az ilyen típusú (alközponti) települések kialakulását, amelyen valamilyen speciális tevékenységet (itt fémművesség) is folytathattak. GYULAI, Ferenc - TORMA, Andrea: Die Planzenfunde einer Siedlung der Urnerfeldenkultur in Gór. Savaria 24/3. (1999) 359-367. ILON, Gábor: Beiträge zum Metallhandwerk der Urnenfelderkultur - Gór (Kom. Vas, Ungarn). In. Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Sym. Sopron, 1994. Budapest, 1996. 171-186. ILON, Gábor: Celtic period fortifications and an experiment to reconstruct the rampart Gór (Vas county). In. Archaeometrical Research in Hungary II. (eds. Költő L. and Bartosiewicz L.) Budapest-Kaposvár-Veszprém, 1998. 227-243. ILON, Gábor: Siedlungswesen und Bestattungssitten in Gór. Zum Übergang von der Urnenfelder- zur Hallstattzeit. In. Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des internationalen und interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. (Hrsg. A. Lippert) UPA 78, Bonn, 2001. 243-267. ILON, Gábor: Metallhandwerkstatt der Urnenfelderkultur in Gór. In. Bronzezeitliche Kulturerscheinungen im Karpatischen Raum. Die Beziehungen zu den benachbarten Gebieten. Ehrensymposium för Alexandru Vulpe zum 70. Geburtstag. Baia Mare 10-13. Oktober 2001. Bibliotheca Marmatia 2. (Hrg. C. Kacsó) Baia Mare, 2003. 239-248. K. ZOFFMANN Zsuzsanna: Embertani leletek az Urnamezős-kultúra Gór-Kápolnadomb lelőhelyéről. (Antropological finds from the site Gór-Kápolnadomb dating from the Urnfield-period.) Savaria 30. (2007) 145-158. 124