Gaál Károly: Kultúra a régióban. Válogatott néprajzi tanulmányok (Fontes Castriferriensis 3. Szombathely, 2006)
GAÁL KÁROLY: KULTÚRA A RÉGIÓBAN poszthumusz kiadvány már önmagában is elegendő forrásanyag lenne a két világháború közötti helyzetet illetően Kleinkirchenheim közösségtanulmányához — ha ma megismételnék. 3 A kistérségben lezajló kezdeti kulturális változásokat Moro is lejegyezte. Meghatározó tényezőként említi a környék erősödő iparosítását és az idegenforgalmat, ami a paraszti gazdálkodással szemben támasztott követelmények következtében a gazdálkodás és az életforma megváltoztatásához vezettek. Olyan józan belátások mellett, mint pl. hogy éppen az agrár szektorban az ünnepnapokkal ellentétben a munkás hétköznapok játszanak óriási szerepet, másrészt hogy a mindenekelőtt városi kutató figyelme „elsősorban a különösre esik (majd), mely hátterében a megszokott minden bizonnyal elmarad". 4 Moro munka közben kereste fel a kleinkirchenheimiakat. „A munkavizsgálat (Arbeitskunde) lényeges, sajnos gyakran elhanyagolt része a néprajznak" 5 , írja Hermann Wopfner tíz évvel Moro halála után az udvarkörüli és munkáséletre vonatkozó kitűnő és aprólékos leírásnak méltánylásában. - Az 1960-as évek elejétől a bécsi egyetem néprajzi intézetében különös figyelmet fordítottak a közösségkutatásnak. Azóta - vezetésemmel - egy sor hasonló jellegű vizsgálatra került sor. Mivel publikációs lehetőségeink nem a legjobbak, a bécsi intézet ilyen jellegű kutatási tevékenységeit csak hosszú idő elteltével, vagy csak Ausztrián belüli szakmai körökben szabad nyilvánosságra hozni. így a továbbiakban az eddig végzett munkáinkat fogom bemutatni. Az osztrák néprajzban a településmonografikus (Ortsmonographie) közösségtanulmányainkat gyakran „új irányvonalaként szokták aposztrofálni. Ez szerintem tévedés. Egy bizonyos kutatási módszer önmagában még nem jelent kutatási célt, hisz a mi problémafelvetésünk nem változott. A mi esetünkben az emberi közösségek tradicionális kultúrájának ábrázolásáról van szó. Önmagában a monografikus vizsgálati módszer sem tekinthető újnak, mint ahogy az elején bemutatott példák is ezt mutatják. Természetesen ennek a módszernek a használata még új, vagy jobban mondva nem egészen elterjedt a szakterületünkön. A korábbi néprajzi közösségmonográfiákkal összehasonlítva a témaválasztás bizonyosan nagyobb területekre is kiterjed és különbözik is a ma időszerűnek tűnő hagyomány és kultúra fogalmak értelmezésében. Az interdiszciplináris eljárási mód pedig minden bizonnyal újnak tekinthető. A monografikus kutatások társadalmi és gazdasági szerkezetének vázolását, valamint a hasonló témáinak feldolgozását meghagyjuk az erre illetékes tudományok képviselőinek. Ennek megfelelően közösségi kutatásainkat olyan útként szeretnénk értelmezni, mely legalább tapasztalataink alapján teljesen járhatónak mutatkozott. Általában több út is létezik, melyek egy és ugyanahhoz a célhoz, az igazság megtalálásához vezetnek, amennyiben azokat a tudomá52
